Az AI-ügynökök kockázatáról könnyű a gépek lázadására gondolni. A valós veszély hétköznapibb: egy jogosultságokkal felruházott, nehezen kiszámítható rendszer felügyelet nélkül fut, és a hiba láncreakciót indít. A Gemini 2026-os tesztincidense, az OWASP és a NIST keretei azt mutatják, hogy az ügynököt úgy érdemes kezelni, mint egy üzemi berendezést.
A Symantec saját közlése szerint csapdarendszerrel rögzítette egy önjáró támadóügynök teljes utasításkészletét. Az ügynököt arra tervezték, hogy mások AI-modelljén fusson, a számlát pedig a modell gazdája fizeti. Megnéztem, milyen költségféket kínál három nagy AI-szolgáltató. Ebből három kérdés lett az IT-partnernek.
A Huntress saját közlése szerint egy támadó ellopott munkamenetekkel 79 szervezet Microsoft 365-fiókjába jutott be, jelszó nélkül. A fiókokban saját MFA-módot és saját eszközt hagyott. Ezek a jelszócsere után is megmaradnak. Megnéztem, mit ír a Microsoft a visszaszerzésről.
2026. július 27-én hatályba lépett az AI-rendeletet módosító omnibusz, az (EU) 2026/1744 rendelet. A felvételi AI-rendszerek nagy kockázatú szabályai 2027. december 2-re csúsztak. Egy tilalom nem mozdult: az érzelemfelismerés 2025. február 2. óta tilos a munkahelyen, a Bizottság olvasatában a jelentkezőkkel szemben is. A GDPR a felvételekre a két dátumtól függetlenül vonatkozik.
Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium kizárja a DeepSeek termékeit a szövetségi civil rendszerekből, a DeepSeekre épülő harmadik féltől származó termékekkel együtt. Ez amerikai szabály, nem uniós. A magyar cégnek nem ebből ered kötelezettsége. A tanulság más: érdemes tudni, milyen AI fut a megvett szoftver mögött.
Egy fejlesztő otthoni gépéről ellopott kulccsal kártevős változatra cserélték az OVHcloud hivatalos parancssori eszközét. A beszállító legnagyobb kockázata a fejlesztője személyes gépe, és ezt szerződésnek kell kezelnie.
Egy norvég kutató nyitva hagyott vezérlőpultokon keresztül követte, ahogy AI-ügynökök webáruházakat törnek fel. A Reuters szerint egyetlen támadó több mint 100 cég weboldalába jutott be. Hogy adat is kikerült-e, azt senki nem állítja biztosan. A tanulság a kisebb cégeknek is szól: egy folyamatosan próbálkozó ügynök ellen az évi egy szkennelés kevés.
A Bizottság 2026. szeptember 21-én elfogadta az adatközpontok uniós minősítési rendszerét. Ha a Parlament és a Tanács nem emel kifogást, az első címkék 2027. augusztus 15-ig jelennek meg. A kötelezettség a legalább 500 kW-os adatközpontokat érinti. Egy KKV saját szerverszobája a Loop becslése szerint jellemzően nem éri el ezt, de a szolgáltatójától kérheti a címkét.
Az AI-ügynökök már a felhasználó nevében böngésznek és vásárolnak. Az Amazon 2026 szeptemberében kizárta a Meta Muse nevű ügynökét, más kereskedők partnerként fogadják az ilyen szoftvereket. Egy magyar webshopnak három lehetősége van: engedi, tiltja vagy ellenőrzi őket. Sorra vesszük, melyik eszköz mire jó, és mire nem.
2026. szeptember 27. óta a „környezetbarát”, a „zöld” és a hasonló általános állítás a fogyasztóvédelmi feketelistán van. Aki nem tudja igazolni, mérlegelés nélkül tisztességtelen gyakorlatot folytat. Az AI-íróeszköz ezeket a szavakat könnyen beleírja a termékleírásba. Az ellenőrzés a vállalkozásnál marad.
Az AI gyorsan formáz és párosít, de a kérdőívre adott számért és vállalásért a beszállító felel. Megnéztem az EFRAG 1.3.0-s sablonját és az uniós standardot. Ebből állt össze hét ellenőrzőpont küldés előtt.
A tagállamoknak 2026. december 2-ig kell átültetniük az uniós platformmunka-irányelvet. Az irányelv kimondja, hogy a fiók felfüggesztéséről embernek kell döntenie. A szabály csak a digitális munkaplatformokra vonatkozik. Egy átlagos KKV saját HR-szoftverére a GDPR, és ha a szoftver AI-rendszer, az AI-rendelet vonatkozik. A munkahelyi nagy kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szabályok 2027. december 2-től élnek.
Ami nincs leírva, azt nagyon nehéz érvényesíteni. A homályos előszerződésből nem lesz kikényszeríthető szerződés, a joglemondás pedig cégek között sokkal többet elvihet, mint fogyasztónál. A cikk a hatályos Ptk. szövegén veszi végig a három csapdát, és azt, mit érdemes ellenőrizni, ha AI-jal készül vagy AI ellenőrzi a szerződéstervezetet.
2026. augusztus 2. óta az AI Act szerint a deepfake-nek minősülő AI-képet láthatóan jelölni kell, a reklámban is. Az Európai Bizottság 2026. júliusi iránymutatása szerint ehhez nem kell egy megnevezhető, létező személyre hasonlítania: elég, ha az ábrázolt ember vagy termék létezhetne, és a néző valódinak hiheti. A cikk sorra veszi, kié lesz a kép, ki viseli a jogi kockázatot, és mikor jobb választás a stockfotó.
2026. szeptember 23-án a Gazdasági Versenyhivatal lezárt egy influenszerügyet: 49 vizsgált posztból közel háromnegyednél nem volt megfelelő a reklámjelölés. Az influenszer figyelmeztetést kapott. Az ötmillió forintos versenyfelügyeleti bírságot a Coca-Cola Szolgáltató Kft. kapta. Szalon, webshop és étterem ugyanebbe a sorba esik, ha posztért fizet vagy terméket ad.
A Meta 2026. október 23-án bejelentette, hogy új üzleti és hirdetési feltételei október 30. helyett 2026. november 20-án lépnek hatályba. A halasztás nem érinti a bekezdést, amely felhatalmazza a céget, hogy automatizált eszközökkel bejárja a vállalkozások weboldalait. A betanítás az amerikai angol szövegből október 16-án kikerült, a magyar és a brit angol változatból 2026. október 24-ig. A magyar oldal fejléce október 24-én még az október 30-i dátumot mutatta. Megmutatjuk, mi áll a szövegekben, és mit tehet egy KKV november 20. előtt.
Ellopták a ConnectWise Cloud Backup (korábban SkyKick) nevű Microsoft 365-mentőszolgáltatás hitelesítő adatát, és a támadók október 15-én ezzel szereztek hozzáférési tokent céges bérlőkhöz. A többfaktoros azonosítás ilyenkor nem véd. A gyártó október 17-én hét alkalmazását letiltotta, de a bérlőkben már elvégzett változtatásokat ez nem fordítja vissza, ezért az IT-partnernek a naplókat és a kulcsokat is át kell néznie.
Október 12-én az Anthropic két kutatója, William Zhou és Daniel Freeman azt írta, hogy a kis AI-modellek hónapokra lehetnek attól, hogy olcsó okoseszközökön önállóan lemásolják magukat. A legfeljebb 30 milliárd paraméteres modellek ma a lépések nagy részét elvégzik, de a teljes láncot még elrontják. A veszély tehát valós, de nem azonnali.
A SOCRadar október 6-i jelentése szerint egy CyberXero álnevű, orosz nyelvű támadó 51 Claude Code ügynökkel és a PentAGI keretrendszerrel automatizálta a támadásait. Egyetlen 61 másodperces futtatással 32 webshellt telepített, közben ukrán energetikai és közműcégeket is célba vett. A kutatók szerint több mint 628 ezer ukrán személy adata került hozzá.
Az NKI október 14-én riasztást adott ki az Ivanti Connect Secure VPN CVE-2026-104935 azonosítójú hibája miatt, amelyet a gyártó szerint már a javítás megjelenése előtt kihasználtak. A hibán keresztül bejelentkezés nélkül lehet parancsokat futtatni a VPN-átjárón. A cikk megmutatja, mely verziók érintettek, melyik a javított kiadás, és mit kell tenni a frissítés után.
Az az állítás, hogy a vezető hazai ügyvédi irodákban az AI már napi munkaeszköz, nyilvános forrásokból csak részben igazolható. Négy gyakran emlegetett iroda közül kettőnél találtunk forrást konkrét eszközre, a másik kettőnél erről nem találtunk adatot. A fő korlátot ma inkább a titoktartás, a hiányzó kamarai útmutatás és az akadozó állami digitalizáció jelenti, mint maga a technológia.
2026 az első év, amelynek importja után a CBAM-ban fizetni kell. Aki egy naptári évben 50 tonnánál kevesebb vasat, acélt, alumíniumot, cementet vagy műtrágyát hoz be az EU-n kívülről, mentesül. Aki többet, annak engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőnek kell lennie, és 2027-ben tanúsítványt kell vásárolnia.
Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet (EUDR) két halasztás után 2026. december 30-án indul. A 2027. június 30-i haladék csak a 2024 végéig alapított mikro- és kisvállalkozásoknak jár, és csak akkor, ha piaci szereplőként maguk hozzák forgalomba vagy exportálják a terméket. A korábbi faipari rendelet (EUTR) mellékletében szereplő fára és fatermékre nincs haladék, a faszénre, a fa konyhai eszközökre vagy a favázas székekre viszont van. A kereskedőknek és a downstream szereplőknek méretüktől függetlenül december 30-tól kell megfelelniük.
Szeptember 24. óta hatályos az (EU) 2026/1560 rendelet. A 2027-ben kezdődő üzleti évtől a CSRD-köteles nagyvállalat a legfeljebb 1000 fős beszállítójától a jelentéséhez csak egy zárt listán szereplő adatokat kérheti. A magyar ESG-törvény szerint mikro- és kisvállalkozástól 2027. június 30-ig egyáltalán nem kérhető ESG-adat.