Az (EU) 2026/1744 rendelet, az AI-rendelet digitális omnibusza 2026. július 27-én lépett hatályba. A módosított 113. cikk szerint a III. melléklet nagy kockázatú rendszereire vonatkozó szabályokat 2027. december 2-től kell alkalmazni. Ide tartozik a III. melléklet 4. a) pontja: a felvételre, a pályázatok szűrésére és a jelöltek értékelésére szánt AI.
Egy szabályt az omnibusz nem tolt el. Az AI-rendelet 5. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti tilalom 2025. február 2. óta alkalmazandó. Videós vagy hangalapú interjúelemzőnél ez a dátum számít, nem 2027.
Mi tilos 2025. február 2. óta
Az 5. cikk (1) bekezdés f) pontja munkahelyen és oktatási intézményben tiltja az érzelemfelismerő AI-t. Kivétel az orvosi és a biztonsági ok. A 3. cikk 39. pontja szerint érzelemfelismerő az a rendszer, amely biometrikus adatból következtet érzelemre vagy szándékra.
A Bizottság 2025. július 29-i iránymutatásának (254) pontja a munkahely fogalmát a kiválasztás és a felvétel jelöltjeire is kiterjeszti. A példája: a toborzás során érzelemfelismerő AI használata tilos, a próbaidő alatt szintén. Az iránymutatás az (5) pont szerint nem köt. A kötelező értelmezés az Európai Unió Bíróságáé.
A határ a bemeneten múlik. Az iránymutatás (251) pontja szerint az írott szövegből levont érzelem nem biometrikus alapú, így a tilalmon kívül esik. Az arc, a testtartás és a hang biometrikus bemenet. A (249) pont szerint egy mosoly észlelése önmagában nem érzelemfelismerés. Az a következtetés viszont az, hogy a jelölt ideges vagy lelkes.
A tilalom megsértéséért a 99. cikk (3) bekezdése legfeljebb 35 millió eurós bírságot enged. Ha az magasabb, a felső határ az előző pénzügyi év globális éves árbevételének 7 százaléka. KKV-nál a (6) bekezdés szerint a kettő közül az alacsonyabb a felső határ. Az omnibusz új (6a) bekezdése a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak is az alacsonyabb határt adja. Ez csak a (4) és az (5) bekezdés bírságaira vonatkozik, a tilalom megsértésére nem. Az alkalmazói kötelezettségek megsértése a (4) bekezdés e) pontja szerint legfeljebb 15 millió euró vagy a forgalom 3 százaléka. Ide tartozik a 26. cikk megsértése is.
Magyarországon az AI-rendelet végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény felhatalmazása alapján a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert jelölte ki AI-piacfelügyeleti hatóságnak és egyedüli kapcsolattartó pontnak. Az MNB által felügyelt pénzügyi szervezetek nagy kockázatú AI-rendszereinél a törvény 5. § (1) bekezdése szerint az MNB jár el. A kormányrendelet 4. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 99. cikk (3) bekezdésében szereplő 35 millió euró helyett 13,3 milliárd forintot ír elő. Az árbevétel 7 százalékában meghatározott felső határ ettől megmarad.
Egy magyar határozat a hangelemzésről
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2022. február 8-án határozatot hozott a Budapest Bank Zrt. ügyében. Az ügyszám NAIH-85-3/2022. A bank szoftvere az ügyfélszolgálati hívásokból érzelmeket elemzett. A határozat (87) pontja szerint a munkatársak hangját is elemezte és értékelte. A határozat (71) pontja szerint a szoftver az érzelmeket és a hangjellemzőket 45 napig tárolta. Ez a bank saját nyilatkozata, más forrás nem erősíti meg.
A NAIH többek között a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontjának és 6. cikk (4) bekezdésének megsértését állapította meg. A hatóság 250 millió forint adatvédelmi bírságot szabott ki. A GDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján elrendelte, hogy a bank a hangelemzés során ne elemezzen érzelmeket. A teljesítést a határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül kellett igazolni. Az ügy nem toborzásról szólt, és megelőzte az AI-rendelet tilalmát.
A határozat (71) pontja szerint a gépnek nem kell maga meghoznia a döntést. Elég, ha olyan eredményt állít elő, „amely befolyásolja a döntéshozókat”. Ez a mondat az automatizált adatkezelés minősítéséhez tartozik. A (89) pont szerint a NAIH a GDPR 22. cikk (1) bekezdését nem tartotta alkalmazhatónak. Az indok: a további lépésekhez emberi beavatkozás kellett.
A határozat a saját szövege szerint a közléssel véglegessé vált. Ellene közigazgatási úton nem lehetett jogorvoslattal élni. A rendelkező rész szerint a közléstől számított 30 napon belül közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék előtt lehetett megtámadni. A (112) pont szerint a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya. A NAIH 2023-as beszámolója egy hitelintézet hangelemzési ügyét ismerteti. A közölt adatok alapján ez az ügy ennek a határozatnak felel meg: a szoftvert 2017. május 26-án vezették be, a bírság 250 millió forint volt, és a megállapított GDPR-sértések is azonosak. Az azonosítást a Loop végezte el, mert a beszámoló a bankot és a határozat számát nem nevezi meg. A beszámoló szerint a Fővárosi Törvényszék 2023. március 9-én jogerős ítélettel teljes körűen elutasította a hitelintézet keresetét. A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Kié a felvétel tartalma
Meir Amarin 2026. július 21-i esszéje egy kérdést tesz fel. Kié az a szakmai gondolkodás, amelyet az AI-interjúk tömegesen gyűjtenek? Jogilag a kérdés szűkebb: mire használhatja a felvételt a cég és a szolgáltató a felvételin túl.
A GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint az adatot meghatározott célra lehet gyűjteni. A jelölt állásért beszél, a modelltanítás más cél. A 6. cikk (4) bekezdése azt vizsgálja, összeegyeztethető-e az új cél. Számít többek között a célok kapcsolata, a jelölt és a cég viszonya és a garancia, például az álnevesítés. A 13. cikk (3) bekezdése szerint új célról a további kezelés előtt tájékoztatni kell.
A szolgáltató helyzete a szerződésen múlik. A 28. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint az adatfeldolgozó csak a cég írásbeli utasítása alapján kezelheti az adatot. A (10) bekezdés a jogsértő esetet rendezi. Ha a feldolgozó a rendeletet sértve maga határozza meg a célt és az eszközt, arra az adatkezelésre adatkezelőnek minősül. A kártérítési és bírságszabályok ettől függetlenül alkalmazandók. Ez a jogsértés következménye, nem szabályos út. A Loop olvasatában a saját modell tanítása a jelöltek felvételein ilyen saját cél lehet.
Meddig maradhat meg a felvétel
A GDPR 5. cikk (1) bekezdés e) pontja szerint az azonosítást lehetővé tevő adat csak a célhoz szükséges ideig maradhat meg. A NAIH archív, GDPR előtti munkahelyi tájékoztatója szerint, amely 2016. október 28-án kelt, az állás betöltésével az adatkezelés célja megszűnik. A ki nem választott jelöltek adatait ekkor törölni kell. Megőrzéshez a jelölt kifejezett hozzájárulása kell, amelyet a felvételi lezárása után érdemes kérni. A jelöltről készült feljegyzés és az abból levont következtetés is személyes adat. A tájékoztató a GDPR előtti Infotv.-re épül.
A Loop olvasatában egy AI-pontszám ugyanilyen következtetés a jelöltről, és az átirat is a felvétel sorsát követi.
Mikor biometrikus a hang és az arc
A GDPR 4. cikk 14. pontja biometrikus adatnak az egyedi azonosítást lehetővé tevő vagy megerősítő, sajátos technikai eljárással nyert adatot nevezi. Az (51) preambulumbekezdés szerint egy fénykép nem minden esetben különleges adat. Akkor az, ha sajátos technikai eszközzel, egyedi azonosításra vagy hitelesítésre dolgozzák fel. Ilyenkor a 9. cikk (1) bekezdése főszabályként tiltja a kezelést. Az AI-rendelet 3. cikk 34. pontja szerinti biometrikus adathoz nem kell azonosítás. Az érzelemelemzés ezért akkor is tilos lehet, ha a GDPR 9. cikke nem alkalmazandó.
A Munka Törvénykönyve 11. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló biometrikus adata azonosításra csak szűk körben kezelhető. A feltétel egy dologhoz vagy adathoz való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása. Ez a hozzáférés életet, testi épséget, egészséget vagy törvényben védett jelentős érdeket veszélyeztetne. A veszélynek súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelemre kell vonatkoznia. A szabály a munkavállalóra szól, a jelöltre a GDPR 9. cikke közvetlenül vonatkozik. A Loop olvasatában egy interjú ritkán felel meg az Mt. feltételének.
Ki dönt: az ember vagy a pontszám
A GDPR 22. cikk (1) bekezdése szerint az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá kizárólag automatizált döntés. Ez a rá jelentős hatású döntésekre vonatkozik. A Bíróság a SCHUFA-ítélet 52. pontjában kimondta, hogy a rendelkezés elvi tilalmat állapít meg. A (71) preambulumbekezdés példaként az emberi beavatkozás nélküli online toborzást hozza.
Az Európai Unió Bírósága a C-634/21. sz. SCHUFA-ügyben 2023. december 7-én hozott ítéletet. A 73. pont szerint egy automatikusan képzett érték is döntésnek számít, ha egy harmadik fél döntése döntően attól függ. Az ügyben a pontszámot képző és a hitelről döntő cég különbözött. A Loop olvasatában az elv egy külső szolgáltató jelöltrangsorára is áthúzható. A 29. cikk szerinti munkacsoport iránymutatása szerint az emberi részvételnek érdeminek kell lennie. Olyan személy végezze, akinek hatásköre és szakértelme van a döntés megváltoztatására.
A Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkaviszony szempontjából lényeges nyilatkozatot vagy személyes adatot követelhet. A bekezdés a létesítést, a teljesítést, a megszűnést és a törvényből eredő igényt nevezi. A szöveg a munkavállalót említi. A Loop olvasatában a jelöltre is alkalmazandó, mert a munkaviszony létesítését is nevezi, de ez az olvasat vitatható. A (4) bekezdés az alkalmassági vizsgálatot munkaviszonyra vonatkozó szabályhoz köti. Egy AI-s „alkalmassági” pontszám a Loop olvasatában ide eshet.
A diszkriminációs kockázat a 2003. évi CXXV. törvényből jön. A 21. § a munkára való felvételt és az azt megelőző eljárást is lefedi. A 9. § közvetett hátrányos megkülönböztetésnek nevezi, ha egy semlegesnek látszó szabály egy védett csoportot lényegesen nagyobb arányban hoz hátrányba. A 19. § szerint a jelöltnek a hátrányt vagy annak közvetlen veszélyét és a védett tulajdonságot kell valószínűsítenie. Ezután a cégnek kell bizonyítania, hogy a valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét. A Loop olvasatában ez alól nem menti ki, hogy a torzítás a megvásárolt pontozó modellből ered. A 17/A. § (5) bekezdése ötvenezer és hatmillió forint közötti bírságot enged.
Mi jön 2027. december 2-től
A 26. cikk az alkalmazót kötelezi. Az emberi felügyeletet szakértelemmel, képzéssel és hatáskörrel rendelkező személyre kell bízni. Az alkalmazónak az ellenőrzése alatt álló naplókat legalább hat hónapig meg kell őriznie. Kivétel, ha az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog, különösen az adatvédelmi jog másként rendelkezik. Használat előtt tájékoztatni kell a munkavállalói képviselőket és az érintett munkavállalókat. A (11) bekezdés szerint a döntést segítő rendszer használatáról az érintett természetes személyt is tájékoztatni kell. A 86. cikk szerint a nagy kockázatú rendszer kimenete alapján hozott, jelentős hatású döntésről az érintett magyarázatot kaphat az alkalmazótól. A magyarázat a rendszer szerepére és a döntés fő elemeire terjed ki. Hogy ez a jog 2027. december 2. előtt is érvényesíthető-e, nyitott kérdés.
| Eszköz | Szabály | Mikortól |
|---|---|---|
| Érzelemre következtetés hangból, arcból, testtartásból | Tilos, a Bizottság szerint a jelöltnél is | 2025. február 2. |
| Érzelemre következtetés csak írott szövegből | A tilalmon kívül esik, a GDPR él | 2018. május 25. |
| Felvétel, átirat, összefoglaló | Célhoz kötöttség, tárolási korlátozás | 2018. május 25. |
| Felvétel tanítása a szolgáltató modelljén | Feltételes: 6. cikk (4), 13. cikk (3), 28. cikk | 2018. május 25. |
| Kizárólag automatizált elutasítás | Tilos, kivéve a 22. cikk (2) szerinti eseteket, a (3) és (4) bekezdés garanciáival | 2018. május 25. |
| Jelöltpontozás, rangsor AI-val | Nagy kockázatú, 26. cikk | 2027. december 2. |
⚠ A táblázat a Loop olvasata. Egyedi esetben az eszköz tényleges működése dönt.
Mit kérdezzen a cég a szolgáltatótól
- Következtet-e a rendszer érzelemre, szándékra vagy személyiségre hangból, arcból vagy mozgásból? Kikapcsolható-e ez a funkció?
- Adatfeldolgozóként vagy önálló adatkezelőként jár el a szolgáltató? Mit ír erről a szerződés?
- Használja-e a felvételeket, átiratokat vagy pontszámokat a saját modellje tanítására? Ha igen, milyen jogalapon?
- Hány napig tárolja a felvételt, az átiratot és a pontszámot? Törli-e a cég kérésére?
- Milyen tényezők alapján pontoz, és ezt le tudja-e írni a jelöltnek érthető módon?
- Vizsgálta-e a modellt életkor, nem és anyanyelv szerinti torzításra? Átadja-e az eredményt?
- Besorolta-e a rendszert a III. melléklet szerint, és ad-e használati utasítást?
A GDPR 13. cikke szerint a jelentkezői tájékoztatóba kerül az adatkezelő, a cél és a jogalap. Ide tartoznak a címzettek, köztük a szolgáltató, továbbá a megőrzési idő és az érintetti jogok. Ha van automatizált döntés, a (2) bekezdés f) pontja szerint a logika érdemi leírása és a várható következmény is. Ha a cég tehetségbázist épít, ahhoz külön hozzájárulás és megőrzési határidő tartozik.
Ördög ügyvédje
A „tilos” következtetés két ponton gyengülhet. Az első a (254) pont kötőereje. Egy bíróság szűkebben értelmezheti a munkahely fogalmát, és a jelöltet kiveheti alóla. A GDPR és a NAIH-gyakorlat ettől még korlátozza a hangalapú érzelemelemzést.
A második a 26. cikk (6) bekezdése. A legalább hat hónapos naplómegőrzés ütközhet a gyors törléssel. A rendelet utal az adatvédelmi jogra. Az összeegyeztetésről hatósági állásfoglalást a Loop nem talált. A felvételekre a GDPR így is 2018. május 25. óta vonatkozik. A 2027-es dátum ezen semmit nem módosít.
Gyakori kérdések
Tilos az automatikus átirat?
Az átirat önmagában nem érzelemfelismerés. Ha a rendszer csak a szövegből von le érzelmet, az iránymutatás (251) pontja szerint a tilalmon kívül esik. A GDPR szabályai ekkor is érvényesek.
Elég, ha a toborzó jóváhagyja az AI rangsorát?
Csak ha érdemben felülvizsgálja és megváltoztathatja. A WP251 iránymutatás szerint a formális jóváhagyás nem emberi részvétel.
Meddig őrizhető a ki nem választott jelölt felvétele?
A GDPR napszámot nem ír elő, csak a célhoz szükséges időt. A NAIH 2016-os tájékoztatója szerint az állás betöltése után a ki nem választott jelölt adatait törölni kell. Megőrzéshez a jelölt kifejezett hozzájárulása kell.
Nyitott kérdések
- Követi-e az Európai Unió Bírósága a Bizottság olvasatát a jelöltekről?
- Hogyan egyezteti a NAIH a 26. cikk naplómegőrzését a jelölti adatok törlésével?
- Vonatkozik-e a Munka Törvénykönyve 10. §-a a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személyre?
Ez a cikk általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak.
AI-közreműködés: AI-asszisztált. A cikk megírásában mesterséges intelligencia közreműködött. A tartalomért a Loop szerkesztősége felel. (2026)
