Szóbeli ígéret, előszerződés, joglemondás: három szerződéses csapda a Ptk. szerint

Tegyük fel, hogy egy beszállítóval a tárgyaláson kezet fognak: a második évtől öt százalék kedvezmény jár, ezt majd beleírják. A szerződés végül egy AI-eszközzel összeállított sablonból készül, a kedvezmény kimarad belőle, a végén pedig ott áll egy mondat: a szerződés a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza. Két évvel később a kedvezményt már csak a kézfogás igazolja.

A példa kitalált, a szabályok nem. A magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk., 2013. évi V. törvény) három ponton különösen könnyen meglepi azt, aki sablonból dolgozik: a szóbeli megállapodásnál, az előszerződésnél és a joglemondásnál. Az alábbi Ptk.-idézetek a Nemzeti Jogszabálytárban közzétett hatályos szövegből származnak.

1. „Ahogy szóban megbeszéltük”

A magyar jog nem követeli meg, hogy minden szerződés papíron legyen. A Ptk. szerint „Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető” (6:4. § (2) bekezdés), a szerződés pedig „a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre” (6:63. § (1) bekezdés). Egy kézfogás tehát önmagában is lehet szerződés.

Ez alól fontos kivétel, ha jogszabály vagy a felek megállapodása meghatározott alakot rendel: a jognyilatkozat ekkor csak ebben az alakban érvényes (6:6. § (1) bekezdés). Írásbeli alakhoz kötött szerződésnél ezért „ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni” (6:70. § (1) bekezdés).

A nagyobb csapda a teljességi záradék, angol mintákban „entire agreement”. A Ptk. 6:87. § (1) bekezdése szerint ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, „az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik”. A szóban ígért kedvezmény így a záradékkal együtt aláírt szerződéssel elveszti a hatályát. A korábbi nyilatkozatok legfeljebb a szerződés értelmezésénél vehetők figyelembe (6:87. § (2) bekezdés).

Reménytelen ettől még nem minden helyzet. A záradék a korábbi megállapodásokra vonatkozik, a szerződéskötés utáni megállapodásokra nem. A törvény szerint a felek között kialakult gyakorlat is a szerződés tartalmává válik (6:63. § (5) bekezdés), az viszont már vitatható, hogy egy teljességi záradék mellett is megáll-e. A kötelező alakiság mellőzésével történt módosítás is érvényes lehet, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött (6:94. § (2) bekezdés). Ez nem vonatkozik arra a szerződésre, amelynél jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, illetve amely ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul. A gyakorlati tanulság mégis egyszerű: ami nincs leírva, azt nagyon nehéz érvényesíteni.

2. Az előszerződés valódi kötelezettség

Az előszerződés a magyar jogban kikényszeríthető megállapodás. A Ptk. 6:73. § (1) bekezdése szerint ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, „és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja”. Ha tehát az egyik fél nem akarja megkötni a végleges szerződést, a bíróság a másik fél kérelmére az előszerződésben rögzített feltételek szerint maga hozhatja létre a szerződést. A törvény szava „létrehozhatja”: a szerződés nem jön létre magától, ahhoz bírósági döntés kell.

Az alakra is figyelni kell: „Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni” (6:73. § (2) bekezdés). Ha a végleges szerződés írásbeli alakhoz kötött, az előszerződés is.

Kiszállni csak szűk körben lehet. A szerződés megkötését a 6:73. § (3) bekezdése szerint az tagadhatja meg, aki bizonyítja, hogy

• „az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené”;
• „a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható”;
• „a körülmények megváltozását nem ő idézte elő”; és
• „a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe”.

A négy feltételnek együtt kell teljesülnie, és a bizonyítás a megtagadó felet terheli. Ha a változás a rendes üzleti kockázat körébe tartozik, a negyedik feltétel már nem teljesül.

A homályos előszerződés más okból kockázatos: ha a lényeges feltételek hiányoznak, a 6:73. § (1) bekezdésének feltétele nem teljesül, és a dokumentumból nem lesz kikényszeríthető szerződés. A tárgyalófeleket ettől még köti a Ptk. 6:62. §-a: a szerződéskötési tárgyalások alatt együtt kell működniük, és tájékoztatniuk kell egymást a lényeges körülményekről. A szerződés elmaradásáért kártérítés nem jár (6:62. § (4) bekezdés), aki viszont a tárgyalások során megszegi az együttműködési vagy tájékoztatási kötelezettségét, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel (6:62. § (5) bekezdés).

3. „Minden igényéről lemond”

A harmadik csapda gyakran egyetlen mondat: az egyik fél lemond minden igényéről, vagy a másik fél felelősségét kizárják. Hogy ez mennyit ér, attól függ, ki kivel szerződik.

Van, amit senkivel szemben nem lehet kizárni. A Ptk. 6:152. §-a szerint „A szándékos, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.” A tilalom a korlátozásra is vonatkozik, a súlyos gondatlanság viszont nem szerepel benne. Ebből nem következik, hogy a súlyos gondatlanságért való felelősség kizárása mindig érvényes: általános szerződési feltételben tisztességtelen lehet (6:102. §), fogyasztói szerződésben pedig az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen az a kikötés, amely a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén kizárja vagy korlátozza (6:104. § (2) bekezdés h) pont). A 6:152. § szövegét a 2025. évi CXVII. törvény módosította, de csak a „szándékosan okozott” fordulatot cserélte „szándékos”-ra; a módosítás 2026. március 1-jén lépett hatályba. Az elévülést sem lehet szerződéssel kizárni: „Az elévülést kizáró megállapodás semmis” (6:22. § (4) bekezdés).

A lemondást a törvény szűken kezeli. A 6:8. § (3) bekezdése szerint „Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.” Egy általános „minden igényéről lemond” fordulat hatóköre ezért vita esetén szűkebb lehet, mint amit a megfogalmazója gondolt.

Fogyasztónál a mozgástér sokkal kisebb. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben „semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata” (6:101. §), és semmis az a kikötés is, amely a Ptk. fogyasztói jogokat megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér (6:100. §). A kellékszavatosságra külön szabály is van: semmis az a kikötés, „amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el” (6:157. § (2) bekezdés).

Hibás teljesítésnél a jogosult kijavítást vagy kicserélést, bizonyos esetekben árleszállítást kérhet vagy elállhat a szerződéstől (6:159. § (2) bekezdés). A fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítéstől számított két év alatt évül el. Használt dolognál a felek rövidebb időben is megállapodhatnak, de egy évnél rövidebbet ebben az esetben sem köthetnek ki érvényesen (6:163. § (2) bekezdés). Áru fogyasztói adásvételénél főszabály szerint a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése alapján ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítéstől számított egy éven belül felismert hiba már a teljesítéskor is megvolt.

KKV-knak érdemes egy újabb szabályt is ismerniük. A 2025. évi LXVII. törvény a Ptk. 6:157. §-át új (3) bekezdéssel egészítette ki, amely 2025. augusztus 22. óta hatályos. Eszerint a hibás teljesítésről szóló fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit arra a mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell, amely a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el. Hogy ki számít ilyen vállalkozásnak, azt a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény határozza meg. A szabály a kellékszavatosságra, a jótállásra és a hibás teljesítés többi fogyasztói szabályára vonatkozik, a fogyasztói joglemondás általános tilalmára nem. Kifejezett átmeneti rendelkezés sincs arról, hogy a 2025. augusztus 22. előtt kötött szerződésekre alkalmazni kell-e. Konkrét ügyben ezért érdemes jogásszal ellenőriztetni.

Cégek között a kiindulópont a szerződési szabadság. A Ptk. 6:59. § (2) bekezdése szerint a felek a szerződések jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó szabályaitól „egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja”. Ezért egy joglemondás két cég között sokkal inkább megállhat, mint fogyasztói szerződésben, és így a lemondó fél számára cégek között a legnagyobb a kockázat. Korlátok itt is vannak: a 6:152. § és a 6:22. § (4) bekezdése mindenkire vonatkozik, a lemondás kiterjesztően nem értelmezhető, az általános szerződési feltételekre (ÁSZF) pedig külön szabályok vonatkoznak. A jogszabálytól vagy a szokásos gyakorlattól lényegesen eltérő ÁSZF-feltételről külön tájékoztatni kell a másik felet, és az csak kifejezett elfogadással válik a szerződés részévé (6:78. § (2)–(3) bekezdés). A tisztességtelen ÁSZF-feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja (6:102. § (1) és (5) bekezdés).

Ha a tervezet AI-jal készül vagy AI ellenőrzi

Egy AI-jal írt vagy ellenőrzött tervezetnél egy többletkérdés van: a szöveg a hatályos magyar szabályt tükrözi-e.

Erre jó példa a felelősségkizárás. A régi, 1959. évi Ptk. 314. § (1) bekezdése a Nemzeti Jogszabálytárban elérhető utolsó időállapota szerint így szólt: „A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni.” A hatályos 6:152. § a súlyos gondatlanságot és a bűncselekményt már nem sorolja fel. Ha egy tervezet vagy egy ellenőrző válasz azt állítja, hogy a súlyosan gondatlan szerződésszegésért való felelősség kizárása automatikusan semmis, az a régi törvény szövegének felel meg, nem a hatályosnak.

Van szolgáltató, amely maga is jelzi ezt a korlátot. Az OpenAI európai felhasználási feltételei (Europe Terms of Use, frissítve 2026. január 16.) az egyéni szolgáltatásokra, például a ChatGPT-re vonatkoznak, az üzleti és API-használatra külön feltételek érvényesek. Kimondják, hogy a kimenet nem mindig pontos, és arra nem szabad egyedüli igazságforrásként vagy szakmai tanácsadás helyett támaszkodni. A feltételek szerint a felhasználónak kell a kimenet pontosságát és alkalmasságát értékelnie, szükség esetén emberi ellenőrzéssel.

Az angol mintából fordított záradékoknál érdemes a magyar megfelelőt megkeresni. Az „entire agreement” magyar megfelelője a Ptk. teljességi záradéka (6:87. §), a „waiver” joglemondás, amelyet a 6:8. § (3) bekezdése szerint nem lehet kiterjesztően értelmezni. Előszerződés pedig az a megállapodás, amelyben a felek későbbi szerződéskötést vállalnak, és a 6:73. § (1) bekezdése szerint rögzítik annak lényeges feltételeit.

Aláírás előtt: öt kérdés

1. Benne van-e a szövegben minden, amiben szóban megállapodtak? Ha van teljességi záradék, a szerződéskötés előtt tett, de kimaradt megállapodások a 6:87. § (1) bekezdése szerint elvesztik a hatályukat.
2. Kötelezettség-e a dokumentum, vagy csak szándék? Ha rögzíti a későbbi szerződés lényeges feltételeit, és a felek a szerződésre előírt alakban kötötték meg, előszerződés lehet. Ebből egyoldalúan csak a 6:73. § (3) bekezdésében írt négy feltétel együttes teljesülése esetén lehet kiszállni, hacsak maga a dokumentum nem ad erre külön jogot.
3. Pontosan mire vonatkozik a lemondás vagy a felelősségkizárás? Ütközik-e a 6:152. §-ba? Fogyasztó-e a másik fél (6:100–6:101. §)? Ha a kikötés hibás teljesítésről, például kellékszavatosságról vagy jótállásról szól, a 6:157. § (3) bekezdése alá eső KKV-e?
4. Ha ÁSZF-ről van szó, kapott-e a másik fél külön tájékoztatást a lényegesen eltérő feltételekről, és kifejezetten elfogadta-e azokat (6:78. §)?
5. Ha AI-eszköz írta vagy ellenőrizte a tervezetet, minden hivatkozott paragrafust visszakeresett-e valaki a Nemzeti Jogszabálytárban, a hatályos időállapotban? Nagy tétnél jogász nézze át.

A három csapda egy-egy mondaton múlik. Egy AI-eszköz ezt a mondatot gyorsan megírja, de hogy a hatályos Ptk.-val összhangban van-e, azt a jogszabálytárban kell ellenőrizni.

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét szerződés megkötése vagy vitája előtt forduljon ügyvédhez.