Tegyük fel, hogy egy futár reggel bejelentkezik az alkalmazásba, de a fiókja zárolva van. Indokolás nincs, kitől kérdezzen, azt sem tudja. Az uniós platformmunka-irányelv szerint ilyen döntést embernek kell meghoznia, és írásban meg kell indokolni.
Az irányelv száma (EU) 2024/2831. A tagállamoknak 2026. december 2-ig kell átültetniük. A kérdés egy KKV-vezetőnek az, hogy őt érinti-e. A legtöbb esetben nem közvetlenül.
Mi jár le 2026. december 2-án
Az irányelv 29. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok 2026. december 2-ig léptetik hatályba a megfeleléshez szükséges rendelkezéseket. A határidő az egész irányelvre vonatkozik, nem egyes cikkekre. Az 5. cikk (6) bekezdése ugyanezt a dátumot rögzíti a munkaviszony vélelmére. A 2026. december 2. előtt kötött, akkor is élő szerződéseknél a vélelem csak ettől a naptól alkalmazandó.
A határidő az államot köti, nem közvetlenül a céget. A cégre vonatkozó kötelezettséget a magyar átültető törvény írja majd elő. Az irányelvet 2024. október 23-án fogadták el, a Hivatalos Lapban 2024. november 11-én jelent meg.
Mit jelent a munkaviszony vélelme
Az irányelv másik fő eleme a jogi vélelem. Az 5. cikk (1) bekezdése szerint a platform és a dolgozó közötti jogviszony munkaviszonynak vélelmezhető, ha a tények irányításra és ellenőrzésre utalnak. A vélelem megdönthető. Ha a platform meg akarja dönteni, ugyanezen bekezdés szerint neki kell bizonyítania, hogy a jogviszony nem munkaviszony.
A vélelem a jogviszony megítéléséről szóló közigazgatási és bírósági eljárásokban alkalmazandó. Adó-, büntető- és társadalombiztosítási eljárásra az irányelv nem írja elő, de a tagállam a saját joga szerint kiterjesztheti. Hogy Magyarország mit tesz, az a benyújtott törvényből derül majd ki.
Kire vonatkozik
Az irányelv a digitális munkaplatformokra vonatkozik. A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja négy feltételt ad, és mindnek teljesülnie kell:
- a szolgáltatást legalább részben távolról, elektronikus úton nyújtják, például weboldalon vagy alkalmazásban;
- a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére nyújtják;
- lényeges eleme a magánszemélyek által fizetésért végzett munka megszervezése;
- automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszert használ.
Nem platform az, akinek elsődleges célja eszközök hasznosítása vagy megosztása. Az sem, aki nem szakember magánszemélyek számára az áruk viszonteladását teszi lehetővé. Ezt a 2. cikk (2) bekezdése zárja ki.
Egy könyvelőiroda, amely saját szoftverrel osztja be a munkatársai feladatait, nem nyújt ilyen szolgáltatást ügyfélnek. A Loop olvasata szerint tehát nem digitális munkaplatform, így az irányelv rá nem vonatkozik. Más a helyzet, ha a cég alkalmazásból külsős magánszemélyek között osztja szét a munkát: az irányelv preambuluma szerint a platform szolgáltatásának címzettje akár maga a platform vagy ugyanazon cégcsoport másik egysége is lehet. A futárt, takarítót vagy szerelőt alkalmazásból közvetítő cég pedig a mérettől függetlenül platform lehet.
Mit ír elő az algoritmusról
Az irányelv III. fejezete az algoritmikus irányításról szól. Az 1. cikk (2) bekezdése szerint ezek a szabályok a munkaszerződés nélkül dolgozókra is vonatkoznak.
| Kötelezettség | Hol van |
|---|---|
| Tilos az érzelmi állapotra, a magánbeszélgetésekre és a munkán kívüli időre vonatkozó adatkezelés | 7. cikk (1) |
| Tájékoztatni kell a dolgozókat a megfigyelő és döntéshozó rendszerekről | 9. cikk (1) |
| A döntések hatását legalább kétévente értékelni kell, a munkavállalói képviselők bevonásával | 10. cikk (1) |
| A fiók korlátozásáról, felfüggesztéséről, megszüntetéséről embernek kell döntenie | 10. cikk (5) |
| A dolgozó magyarázatot és felülvizsgálatot kérhet | 11. cikk (1) és (2) |
| A felülvizsgálati kérelemre két héten belül írásban kell válaszolni | 11. cikk (2) |
| A jogsértő döntést két héten belül korrigálni kell, ha pedig ez nem lehetséges, kártérítést kell felajánlani | 11. cikk (3) |
Mi vonatkozik a saját HR-szoftverre
Ha a cég nem platform, a saját szoftverére két másik szabály vonatkozhat. Ez a beosztó, a toborzó és az értékelő eszközre egyaránt igaz.
Az első az AI-rendelet, az (EU) 2024/1689 rendelet. A rendelet III. mellékletének 4. pontja nagy kockázatúnak sorolja a toborzásra, kiválasztásra, előléptetésre, a jogviszony megszüntetésére, az egyéni magatartáson vagy személyes jellemzőkön alapuló feladatkiosztásra és a teljesítmény figyelésére szánt AI-rendszert. A 26. cikk (7) bekezdése szerint a munkáltató a használat előtt tájékoztatja a munkavállalói képviselőket és az érintett dolgozókat. A 26. cikk (2) bekezdése emberi felügyeletet ír elő.
Ezek a szabályok még nem élnek. Az AI-rendelet eredetileg 2026. augusztus 2-től alkalmazta volna őket. A mesterséges intelligenciáról szóló digitális omnibusz csomag, vagyis az (EU) 2026/1744 rendelet ezt módosította. Az 1. cikk (40) pontja szerint a III. melléklet szerinti nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó szabályok 2027. december 2-től alkalmazandók. A módosító rendeletet 2026. július 8-án fogadták el, a Hivatalos Lapban 2026. július 24-én jelent meg.
A második a GDPR 22. cikke, amely 2018 óta él. Eszerint a dolgozóra főszabályként nem terjedhet ki kizárólag automatizált döntés, ha az rá nézve joghatással jár, vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érinti. Szerződésen vagy kifejezett hozzájáruláson alapuló kivételnél a 22. cikk (3) bekezdése szerint legalább emberi beavatkozást kérhet, és kifogást nyújthat be.
Hol tart a magyar átültetés
A Kormány 2026. őszi törvényalkotási programja 16. pontjában szerepel a platformalapú foglalkoztatás szabályozásával összefüggő törvénymódosítási javaslat. Előadója a szociális és családügyi miniszter. A program szeptemberi benyújtással és októberi elfogadással számolt.
A Loop 2026. október 21-ig nem talált benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés honlapján. A magyar részletszabályok, például a hatóság kijelölése és a szankciók, csak a benyújtott szövegből derülnek ki.
⚠ A december 2-i határidő a magyar államot köti. Az irányelv a céget közvetlenül nem kötelezi, a kötelezettséget a magyar törvény hozza. A platformnak mégis érdemes a december 2-i dátumra készülnie, mert az irányelv a vélelmet ettől a naptól rendeli alkalmazni.
Kinek mit jelent
Az alábbi két helyzet illusztratív, nem valós eset.
Egy 40 fős cég saját alkalmazásból közvetít takarítókat lakossági ügyfeleknek. A takarítók egyéni vállalkozók, a beosztást és az értékelést algoritmus végzi. Ez a cég digitális munkaplatform lehet. Rá vonatkozhat a munkaviszony vélelme, ha a tények irányításra és ellenőrzésre utalnak. A III. fejezet algoritmikus szabályai a vállalkozói jogviszonyban dolgozókra is kiterjednek, a fiókfelfüggesztés emberi döntésével együtt. Az írásbeli indokolásra és a felülvizsgálatra vonatkozó 11. cikk azonban nem vonatkozik arra, aki a platformon keresztül maga kínál szolgáltatást fogyasztóknak, és ezért az uniós P2B-rendelet szerint üzleti felhasználónak minősül.
Egy 60 fős gyártó műszakbeosztó szoftvert használ, amely a hiányzások alapján javasol beosztást. Nem platform, mert a saját munkatársai munkáját szervezi. Rá a GDPR vonatkozik. A 22. cikk akkor, ha a beosztásról ténylegesen a szoftver dönt, és ez a dolgozót jelentősen érinti. A vezető formai jóváhagyása ezen nem segít: az uniós adatvédelmi iránymutatás szerint az emberi részvételnek érdeminek kell lennie, nem puszta gesztusnak. Ha a szoftver AI-rendszer, és a III. melléklet szerint nagy kockázatú, 2027. december 2-től az AI-rendelet alkalmazói kötelezettségei is vonatkoznak rá.
Négy kérdés a vezetőnek
- Nyújt-e a cég alkalmazáson vagy weboldalon keresztül olyan szolgáltatást, amelyben magánszemélyek munkáját szervezi ügyfeleknek?
- Hoz-e a cégnél bármilyen rendszer kizárólag automatizált döntést dolgozóról, emberi jóváhagyás nélkül?
- Van-e a toborzásban, a beosztásban vagy az értékelésben AI-funkció? Ha igen, mit mond róla a szállító a III. melléklet szerint?
- Ki a felelős a dolgozók tájékoztatásáért, mielőtt egy ilyen rendszer munkába áll?
Ördög ügyvédje
A „nem érint” következtetés két ponton is gyengülhet. Az első a platform fogalma. A határ ott húzódik, hogy a cég ügyfélnek nyújt-e munkaszervező szolgáltatást. Egy alvállalkozói hálózatot alkalmazásból irányító KKV könnyen átcsúszhat a platform oldalára.
A második az AI-rendelet kivétele. A 6. cikk (3) bekezdése szerint a III. mellékletben említett rendszer nem nagy kockázatú, ha nem jelent jelentős kockázatot, például mert nem befolyásolja lényegesen a döntést, és szűk körű feladatot lát el, például egy eljárási lépést vagy előkészítő munkát végez. Ez sok egyszerű HR-eszközt kivihet a szabály alól. Csakhogy ugyanez a bekezdés kimondja: ha a rendszer profilalkotást végez, mindig nagy kockázatú. A Loop szerint a dolgozókat egyénileg pontozó értékelő eszközök jó része ide eshet.
A magyar törvény hiánya maga is kockázat. Amíg a szöveg nem ismert, a hatóságot, a bírságot és a részletes határidőket senki nem ismeri. Az irányelv a keretet adja meg. A tartalmat a magyar törvény tölti ki, ez pedig 2026. október 21-ig nem ismert.
Gyakori kérdések
Vonatkozik az irányelv egy webshopra, amely futárcéggel szállít?
A Loop olvasata szerint nem. A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja a munkát szervező szolgáltatót tekinti platformnak. A webshop a platform szolgáltatását veszi igénybe, nem ő szervezi a futárok munkáját. A futárcég lehet platform.
Kell-e embernek jóváhagynia a műszakbeosztást?
Az irányelv 10. cikkének (5) bekezdése szerint csak a platformnál kötelező. Ott is a fiók korlátozásáról, felfüggesztéséről, megszüntetéséről vagy az ezzel egyenértékű hátrányt okozó döntésnél. Más munkáltatónál a GDPR 22. cikke a mérce: kizárólag automatizált, joghatással járó vagy hasonlóképpen jelentős döntés főszabályként nem hozható.
Mikortól kell tájékoztatni a dolgozókat egy AI-alapú HR-eszközről?
Az AI-rendelet 26. cikkének (7) bekezdése szerint a nagy kockázatú rendszer munkahelyi használata előtt. A kötelezettség a digitális omnibusz csomag szerint 2027. december 2-től alkalmazandó.
Kell AI-képzés a dolgozóknak?
Az AI-rendelet 4. cikke 2025. február 2. óta alkalmazandó. A digitális omnibusz csomag után a szolgáltatónak és az alkalmazónak intézkedéseket kell hoznia. Egy adott jártassági szintet nem kell garantálnia.
Mi történik, ha Magyarország késik az átültetéssel?
Az irányelv 29. cikke a tagállamot kötelezi. A cégre vonatkozó szabályt a magyar törvény hozza, magánfelek közötti jogvitában az irányelvre közvetlenül nem lehet hivatkozni. A késés mégsem közömbös. A határidő után a bíróságoknak a magyar jogot a lehető legteljesebb mértékben az irányelv fényében kell értelmezniük. Állami munkáltatóval szemben az irányelv feltétlen és kellően pontos rendelkezéseire közvetlenül is lehet hivatkozni, a késésből eredő kárért pedig az állam felelhet. A GDPR és az AI-rendelet a magyar törvénytől függetlenül, közvetlenül alkalmazandó.
Nyitott kérdések
- Mikor nyújtják be a magyar átültető törvényjavaslatot, és melyik hatóság felügyeli majd a platformokat?
- Hogyan húzza meg a magyar törvény a digitális munkaplatform határát az alvállalkozói hálózatoknál?
Ez a cikk általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak.
AI-közreműködés: AI-asszisztált. A cikk megírásában mesterséges intelligencia közreműködött. A tartalomért a Loop szerkesztősége felel. (2026)
