Mennyire napi munkaeszköz az AI a magyar ügyvédi irodákban?

Az az állítás, hogy a vezető hazai ügyvédi irodákban az AI már napi munkaeszköz, nyilvános forrásokból csak részben igazolható. Négy gyakran emlegetett iroda közül kettőnél találtunk forrást konkrét eszközre, a másik kettőnél erről nem találtunk adatot. A fő korlátot ma inkább a titoktartás, a hiányzó kamarai útmutatás és az akadozó állami digitalizáció jelenti, mint maga a technológia.

Honnan jön az állítás?

Szerkesztőségünkhöz eljutott egy láthatóan AI-jal készült összefoglaló, amely szerint a Lakatos, Köves és Társai, a Jalsovszky, az Andersen Legal (Szabó, Kelemen és Társai Andersen Ügyvédi Iroda) és a Szecskay Ügyvédi Iroda már nem a jövőről beszél: szerződéselemzésre, átvilágításra és jogi kutatásra aktívan használja az AI-t. Az összefoglaló egyetlen konkrét forrásra hivatkozik, a Wolters Kluwer Hungary „A jövő jogásza” podcastjának júliusi epizódjára („Pezseg a magyar jogi-AI piac – de mik a legnagyobb korlátok és kihívások?”).

Az epizódban azonban egyik iroda neve sem hangzik el. A két vendég, Megyeri Andrea és Vági Renátó a Wolters Kluwer Hungary munkatársa, a cég pedig márciusban vezette be Magyarországon a saját jogi AI-asszisztensét, a Librát. A beszélgetés ettől még hasznos, de a piacról alkotott képe egy szolgáltatóé. Ezért irodánként megnéztük, mit mondanak magukról nyilvánosan.

Mit lehet igazolni irodánként?

A Jalsovszkynál van nyilvános bizonyíték. Az iroda saját történeti oldala szerint 2018-ban kezdte használni a jogi átvilágítást (due diligence) támogató Luminance szoftvert, és úgy fogalmaz, hogy a magyar irodák közül náluk jelent meg először az AI. 2020 óta a Legito szoftverrel automatizálják a szerződéskészítést. Egy későbbi, évszám nélküli bejelentésük szerint tesztelés után áprilistól élesben használják a Henchman nevű programot, amely a korábbi szerződésekben keres, és címkézi a klauzulákat. 2025 áprilisában önálló jogi technológiai csoportot indítottak. Az irodavezető Jalsovszky Pál ekkor maga is megkülönböztette a „logikai alapon működő” eszközöket és az AI-alapú megoldásokat: a szerződésautomatizálás nem feltétlenül AI.

A Szecskaynál is van nyilvános bizonyíték, az együttműködés tesztprojektként indult. Az iroda 2025. augusztus 28-án jelentette be, hogy együttműködést kötött az izlandi Jónsbókkal, és magyarországi tesztprojekt keretében a cég jogi AI-jét használja, a visszajelzéseivel pedig a magyar piachoz igazítják a rendszert. 2026 márciusában az iroda egy LinkedIn-videóra hivatkozva azt írta, hogy az eszköz „valóban értékes” a csapatnak. Arról nincs nyilvános adat, hány jogász használja, és milyen feladatokra.

A Lakatos, Köves és Társai aktív a téma körül, a konkrét eszközről viszont nyilvános forrásban nem találtunk adatot. Az iroda 2021-ben Pécsett hozta létre az LKT Legaltech Labot, amelyet saját közlése szerint az első hazai legaltech-laborként tart számon. A labor podcastot készít, egyetemi versenyeket és workshopokat szervez. Októberi meghívójuk így kezdődik: „Az AI már a jogi munka része”. Nyilvános forrásban viszont nem találtunk adatot arról, hogy az iroda milyen AI-eszközt használ a napi ügyvédi munkában, és mire. Ez nem jelenti azt, hogy nem használ ilyet, csak azt, hogy erről nyilvánosan nem közölt információt.

Az Andersen Legal Magyarországnál sem találtunk nyilvános forrásban adatot konkrét eszközről. A Szabó, Kelemen és Társai Andersen Ügyvédi Iroda honlapján az AI tanácsadási témaként szerepel (az uniós AI-rendelet, a legaltech jogi kérdései). Egy adótanácsadási cikkük a ChatGPT-t „fenntartásokkal” kezelendőnek nevezi. Nyilvános forrásban nem találtunk adatot arról, hogy a magyar iroda milyen AI-eszközt használ a saját jogi munkájában; ebből nem következik, hogy nem használ ilyet. Az Andersen hálózat spanyol–portugál tagja 2025 októberében nyilvánosan a Legora nevű platform bevezetése mellett döntött, ez azonban egy másik tagiroda döntése, a magyar irodára nem vonatkoztatható.

A négy irodán kívül is vannak dokumentált példák. A PwC Magyarország 2024. január 11-i közleménye szerint a cég adó- és jogi szakértői, köztük a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal, a hálózat globális megállapodása alapján a Harvey-t alkalmazzák, többek között szerződéselemzésre, megfelelési kérdésekre és átvilágításra. Az iroda egyik ügyvédje egy Wolters Kluwer-podcastban jogi kutatást és dokumentumtervezetek készítését is említette. A Jónsbók szerint pedig további budapesti irodák is szerződtek vele. A kép tehát nem az, hogy „az élvonal” egységesen átállt, hanem hogy néhány iroda nyilvánosan kísérletezik vagy bevezetett egy-egy eszközt, a többiekről ilyen nyilvános információt nem találtunk.

Mennyire elterjedt valójában?

A gyakran idézett szám, hogy a jogászok 92 százaléka használ legalább egy AI-eszközt, a Wolters Kluwer „A jövő jogásza 2026” felméréséből származik. A felmérés 810 ügyvédi irodai és vállalati jogászt kérdezett meg 2025. augusztus 8. és 25. között az Egyesült Államokban, Kínában és több európai országban, köztük Magyarországon. A 92 százalék tehát nemzetközi átlag, a magyar részminta adatait a nyilvános anyagok nem közlik.

A podcast vendégei maguk is óvatosak. Vági Renátó szerint egy uniós felmérésben a magyar munkavállalóknak csak nagyjából 10 százaléka mondta, hogy AI-t használ a munkájához (ezt a felmérést nem azonosítottuk). Arról is beszámolt, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara egyik rendezvényén kézfeltartással kérdezték meg a közönséget: sokan használnak általános célú chatbotot jogi munkára, a kifejezetten jogi eszközökre (Harvey, Legora, Libra) jóval kevesebben jelentkeztek. Ez nem reprezentatív mérés, de jól jelzi a különbséget a „használ valamilyen AI-t” és a „jogi AI-rendszer része a munkafolyamatnak” között.

Óradíj és belső jogi csapatok: mit mondanak a számok?

Az összefoglaló két következtetése, hogy az AI miatt újra kell gondolni az óradíjat, és hogy a vállalatok egyre több rutinmunkát visznek házon belülre, nemzetközi trendként alátámasztható, magyar adatként nem. A Wolters Kluwer felmérésében a válaszadók 62 százaléka heti munkaidejének 6–20 százalékát takarítja meg az AI-jal. A vállalati jogi osztályok 62 százaléka arra számít, hogy ez csökkenti a számlázható órák szerepét, a válaszadók 54 százaléka pedig arra, hogy az irodák a megtakarítást több ügyfélre vagy versenyképesebb árakra fordítják.

A podcastban viszont az is elhangzik, hogy a számlázott óra halálát „már nem tudom mióta mondják, és nem tud meghalni”. A vendégek inkább fokozatos elmozdulást várnak a projektalapú díjazás felé. Magyar irodáról, amely nyilvánosan az AI miatt váltott volna árazási modellt, nem találtunk adatot. A belső jogi csapatok térnyeréséről sem találtunk hazai felmérést.

A valódi korlátok

Az első korlát a titoktartás és az adatvédelem. Az ügyvédi törvény (Üttv.) szigorú titoktartást ír elő, és csak szűk körben enged kivételt, például az adatfeldolgozóként igénybe vett közreműködőknél. A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöksége 2026. július 13-án fogadta el első kifejezetten AI-ről szóló szakmai álláspontját (4/2026.). Ez csak egy szűk témáról, az ügyféllel folytatott beszélgetések AI-alapú leiratozásáról szól: ehhez az ügyfél GDPR szerinti hozzájárulása kell, a szolgáltató csak adatfeldolgozó lehet, a felelősség pedig az ügyvédé. Általános kamarai AI-útmutató lapzártánkig, október 12-ig nem jelent meg a MÜK szakmai álláspontjai között, pedig a podcast vendégei szerint a szakma őszre várt ilyet. A kamara honlapján ugyanakkor elérhető magyarul a CCBE AI-eszközökről szóló technikai útmutatójának 2026. márciusi változata, a kamara pedig továbbította az Igazságügyi Minisztérium bíróságoknak szóló AI-anyagait is, köztük az Európa Tanács igazságszolgáltatási hatékonysági bizottságának (CEPEJ) 2025. decemberi iránymutatását. Ezek azonban nem a MÜK saját szakmai álláspontjai.

A második az európai szakmai elvárások köre. Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) 2025 októberében adta ki útmutatóját a generatív AI ügyvédi használatáról, a MÜK magyarul is közzétette. Ennek fő üzenete, hogy a titoktartás és a szakmai kompetencia elsőbbséget élvez. Ügyféladatot nem szabad olyan eszközbe tenni, amely azon tovább tanulhat, és minden AI által előállított jogi tartalmat önállóan ellenőrizni kell, mert a modellek nem létező jogeseteket és idézeteket is kitalálhatnak.

A harmadik az árnyék-AI. A podcast szerint a legnagyobb gyakorlati kockázat nem a rossz válasz, hanem hogy tiltás esetén a jogászok engedély nélkül, ingyenes chatbotokba töltenek fel bizalmas adatot. A vendégek ezért a teljes tiltás helyett jóváhagyott eszközlistát és belső szabályokat javasolnak.

A negyedik a nyelv és a piacméret. A Wolters Kluwer szakemberei szerint kevesebb a magyar nyelvű jogi tartalom, és kisebb a magyar jogra szabott eszközök piaca. Ezért sokat számít, hogy egy rendszer ellenőrizhető, hatályos magyar joganyagra támaszkodik-e. A Jónsbók és a Libra is erre épít.

Az ötödik az uniós AI-rendelet. Az AI Act a jogalkalmazást segítő AI-t elsősorban akkor sorolja a magas kockázatú körbe, ha igazságügyi hatóság vagy annak megbízásából használják. A júliusban elfogadott módosítás, a Digital Omnibus on AI ezeknek a kötelezettségeknek az alkalmazását 2027. december 2-ig elhalasztotta. Az átláthatósági szabályok egy része viszont 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó.

Digitális bizonyíték és E-ING: lassabb, mint ahogy hangzik

Az összefoglaló szerint a digitális bizonyítékok hitelessége „új szabályozási igényt támaszt”. Szakmai vitaként ez igaz, jogalkotási folyamatról viszont nem tudunk. Udvary Sándor a Jogtudományi Közlöny idei első számában arra jut, hogy a 2016-os polgári perrendtartás nem tartott lépést a hang- és videofelvételek szerepével, és a mélyhamisítások (deepfake) korában felülvizsgálatra szorulhat. Rózsavölgyi Bálint, a Debreceni Törvényszék csoportvezető bírája egy előadásában (a Jogászvilág 2025 novemberében közölte az összefoglalóját) arról beszélt, hogy a magyar perjogban nincs olyan szabály, amely kifejezetten az AI által létrehozott bizonyítékokkal foglalkozna, és a szakértői névjegyzékben nem talált ilyen szakterületű igazságügyi informatikai szakértőt.

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás (E-ING) esetében az összefoglaló „folyamatos technikai fejlesztésről” beszél, a valóság ennél kevésbé derűs. A földhivatalok 2025 nyarától fokozatosan álltak át az új rendszer belső oldalára, Budapest 2025. szeptember 1-jén. Egy ingatlanjogász ügyvéd augusztusi összefoglalója szerint azonban az ügyvédek a külső felületen még mindig csak tulajdonilap-másolatot kérhetnek le, a bejegyzési kérelmeket papíron, az e-Papíron vagy a hivatali tárhelyre feltöltve kell beadniuk. A Tudományos és Technológiai Minisztérium szeptember 28-án feljelentést tett a projekt miatt: közlése szerint a több mint 16 milliárd forintos fejlesztés összesített készültsége 52 százalék, az ügyféloldali alkalmazásé 10–15 százalék, a csúszás 927 nap. Ezek a minisztérium állításai, a feljelentés kivizsgálása a hatóságok feladata.

Mit jelent ez, és mit nem?

Nem igaz, hogy a hazai élvonal egységesen AI-jal dolgozik, és az sem, hogy kimaradna belőle. Néhány iroda évek óta nyilvánosan épít technológiai csapatot vagy tesztel jogi AI-t. Másoknál a téma nyilvánosan inkább szakmai programokban és tanácsadásban jelenik meg, konkrét eszközről nem közölnek adatot. A nemzetközi számok jelentős időmegtakarítást mutatnak, a podcast vendégeinek hazai tapasztalata szerint viszont a használat nagyrészt általános célú chatbotokra épül, és általános kamarai AI-útmutató még nincs. Ahol a technológia az állami infrastruktúrával találkozik, mint az E-ING-nél, ott jelenleg az állam a szűk keresztmetszet, nem az irodák.

Döntési réteg: mit érdemes most tenni és figyelni?

• Ha ügyfél vagy (cégvezető vagy vállalati jogász), kérdezd meg az irodát, milyen AI-eszközt használ az ügyedben, hol tárolódnak az adatok, tanulhat-e rajtuk a szolgáltató, és ki ellenőrzi az eredményt. Ha az iroda gyorsabban dolgozik, érdemes a díjazásról is beszélni.
• Ha irodát vagy jogi osztályt vezetsz, tiltás helyett rögzítsd írásban, mely eszközök használhatók és milyen adatokkal, köss adatfeldolgozói szerződést, és dokumentáld az emberi ellenőrzést. A leiratozásra a MÜK 4/2026-os álláspontja már mintát ad.
• Érdemes figyelni az általános kamarai AI-útmutatót, az E-ING ügyvédi felületének megnyitását és a feljelentés sorsát, az AI Act 2027. decemberi határidejét, valamint azt, hogy az irodák közölnek-e konkrét bevezetési adatokat.

A „napi munkaeszköz” állítás inkább ígéret, mint leltár. Néhány iroda nyilvánosan dokumentálja, mit használ, a többiekről erről nincs nyilvános információ, a felmérések pedig nemzetközi átlagot mutatnak, nem magyar valóságot. A következő év kérdése az lesz, ki tudja ezt az eszközhasználatot átláthatóan, ellenőrizhetően és az ügyfél számára is érthetően megszervezni. Ebben a kamara, az ügyfelek és az állami rendszerek legalább annyira döntenek, mint a szoftvergyártók.

Gyakori kérdések

Tényleg napi munkaeszköz az AI a vezető hazai ügyvédi irodákban?

Négy gyakran emlegetett iroda közül kettőnél van nyilvános forrás konkrét eszközre. A Jalsovszky 2018 óta a Luminance szoftvert használja jogi átvilágításra, 2020 óta a Legito szoftverrel automatizálja a szerződéskészítést, és tesztelés után a Henchman programot is élesben használja. A Szecskay 2025. augusztus 28-án jelentette be a Jónsbók jogi AI-jének magyarországi tesztprojektjét. A Lakatos, Köves és Társainál és az Andersen Legal Magyarországnál nyilvános forrásban nincs adat konkrét AI-eszközről a napi ügyvédi munkában. Ez nem jelenti azt, hogy nem használnak ilyet.

Magyar adat a jogászok 92 százaléka?

Nem. A 92 százalék a Wolters Kluwer „A jövő jogásza 2026” felmérésének nemzetközi átlaga. A felmérés 810 ügyvédi irodai és vállalati jogászt kérdezett meg 2025. augusztus 8. és 25. között az Egyesült Államokban, Kínában és több európai országban, köztük Magyarországon. A magyar részminta adatait a nyilvános anyagok nem közlik.

Van már általános kamarai AI-útmutató?

A Magyar Ügyvédi Kamara 4/2026. számú szakmai álláspontja, amelyet az elnökség 2026. július 13-án fogadott el, csak az ügyféllel folytatott beszélgetések AI-alapú leiratozásáról szól. Ehhez az ügyfél GDPR szerinti hozzájárulása kell, a szolgáltató csak adatfeldolgozó lehet, a felelősség az ügyvédé. Általános kamarai AI-útmutató 2026. október 12-ig nem jelent meg a MÜK szakmai álláspontjai között. A kamara magyarul közzétette a CCBE útmutatóját a generatív AI ügyvédi használatáról.

Hol tart az elektronikus ingatlan-nyilvántartás ügyvédi használata?

A földhivatalok 2025 nyarától fokozatosan álltak át az új rendszer belső oldalára, Budapest 2025. szeptember 1-jén. Egy ingatlanjogász ügyvéd augusztusi összefoglalója szerint az ügyvédek a külső felületen még mindig csak tulajdonilap-másolatot kérhetnek le. A bejegyzési kérelmeket papíron, az e-Papíron vagy a hivatali tárhelyre feltöltve kell beadniuk. A Tudományos és Technológiai Minisztérium szeptember 28-i közlése szerint a több mint 16 milliárd forintos fejlesztés összesített készültsége 52 százalék, az ügyféloldali alkalmazásé 10–15 százalék, a csúszás 927 nap. Ezek a minisztérium állításai.