Sok beszállító KKV kapott az elmúlt években több tucat oldalas fenntarthatósági kérdőívet a nagyvevőitől, és mindegyik mást kérdezett. Az EU most felső határt húzott ennek. A határ neve értékláncplafon. A hozzá tartozó, önkéntes használatra szánt fenntarthatósági beszámolási szabványt ebben a cikkben VS-szabványnak hívjuk: ez a korábbi VSME-ajánlás utódja.

Mi jelent meg, és mikor?

A Bizottság 2026. július 3-án fogadta el az (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendeletet. A Hivatalos Lapban szeptember 21-én jelent meg, és a 4. cikk szerint a kihirdetést követő harmadik napon, szeptember 24-én lépett hatályba.

A rendelet két dolgot csinál. Önkéntes szabványt ad azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteniük (2. cikk), és ezt bárki már most használhatja. Emellett értékláncplafont állít a CSRD-köteles cégeknek (3. cikk), ezt a 2027. január 1-jén vagy később kezdődő üzleti évektől kell alkalmazni.

Az (5) preambulumbekezdés szerint a hatálybalépéssel a korábbi VSME-ajánlás, az (EU) 2025/1710, elvesztette joghatását.

Kit véd a plafon?

Az 1. cikk szerint a plafon azokat az értékláncbeli partnereket védi, amelyek a mérlegfordulónapjukon az előző üzleti évben átlagosan legfeljebb 1000 főt foglalkoztattak. Ennél többet a CSRD-köteles vevő tőlük nem kérhet.

Ez a kör jóval tágabb, mint a KKV-k köre. Egy 600 fős gyártó cég nem KKV, a plafon mégis védi.

A kérdezők köre viszont szűk. Az Omnibus I néven ismert (EU) 2026/470 irányelv óta egyedi fenntarthatósági jelentést csak az a vállalat készít, amelynek átlagosan több mint 1000 munkavállalója van, és a nettó árbevétele meghaladja a 450 millió eurót. A két feltételnek együtt kell teljesülnie.

Pontosan mit kérhetnek?

A 3. cikk (2) bekezdése szerint a plafon csak a rendelet II. mellékletében felsorolt adatpontokat tartalmazza. A melléklet két oszlopot különít el: egyet a legfeljebb 10 fős, egyet a 10 főnél nagyobb cégeknek.

Méretre való tekintet nélkül kérhető:

  • a választott modul és a beszámolás alapja (egyedi vagy konszolidált);
  • a vállalkozás általános adatai;
  • a munkavállalók száma szerződéstípus és nem szerint;
  • a nyilvántartott munkahelyi balesetek száma és aránya;
  • hogy a munkavállalók legalább a minimálbért kapják-e;
  • a kollektív szerződés hatálya alá tartozók aránya a munkavállalókon belül;
  • az egy főre jutó éves képzési órák átlaga.

Csak a 10 főnél nagyobb cégektől kérhető:

  • a teljes energiafelhasználás MWh-ban;
  • a becsült bruttó üvegházgáz-kibocsátás;
  • a teljes vízkivétel;
  • a körforgásos elvek alkalmazása, a keletkezett hulladék tömege veszélyes és nem veszélyes bontásban, valamint az újrahasznosításra vagy újrahasználatra került hányad;
  • az átfogó modulból a fő termékek, piacok és üzleti kapcsolatok leírása, a munkaerő-fluktuáció, a magatartási kódex vagy emberi jogi szabályzat, a panaszkezelési mechanizmus és a megerősített emberi jogi incidensek.

A legfeljebb 10 fős beszállítónál tehát a környezeti adatok nincsenek a listán. Tőle a nagyvevő ezeket a CSRD-jelentéséhez nem követelheti meg.

Mit nem jelent a plafon?

A (4) preambulumbekezdés két korlátot rögzít. A plafon csak a CSRD szerinti jelentéshez gyűjtött adatokra vonatkozik. Ha a vevő más uniós vagy nemzeti jogszabály miatt kér adatot, például az erdőirtási rendelet (EUDR) vagy a CBAM alapján, arra a plafon nem terjed ki.

Ugyanez a bekezdés azt is kimondja, hogy a nagyvállalat csak annyit kérjen, amennyire valóban szüksége van, és ha nem kell neki a teljes lista, kérjen kevesebbet. A plafon tehát felső határ, nem kötelező kérdéssor.

A bankok, biztosítók és befektetők adatkéréseit a plafon nem köti. Az (5) preambulumbekezdés csak arra ösztönzi őket, hogy amennyire lehet, maradjanak az önkéntes szabvány keretein belül.

A magyar szabály szigorúbb, de 2027 közepén lejár

Magyarországon a 2023. évi CVIII. törvény (ESG tv.) átmeneti szabályai élnek. Az 54. § (5) bekezdése szerint 2027. június 30-ig mikro- és kisvállalkozástól ESG-adatszolgáltatás nem kérhető, és ők erre sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhatnak kötelezettséget.

A középvállalkozás a (6) bekezdés szerint ugyaneddig nem vállalhat ESG-adatszolgáltatást sem szerződésben, sem írásban. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) 2025. december 22-i tájékoztatása szerint tőlük csak önkéntes alapon kérhető adat. A 27. § (4a) és (4b) bekezdése szerint pedig az adatkérő előbb megkérdezi a középvállalkozást, van-e az állami ESG-minősítő által készített minősítése. Ha van, és a cég elküldi, az adatkérő ezt használja a szállítói kérdőív helyett.

A két szabály más dátummal dolgozik. A magyar tilalom 2027. június 30-án lejár, az uniós plafon a 2027-es üzleti évtől él. Szerintünk a beszállító KKV-knak 2027 második fele lesz a fordulópont: onnantól a magyar védelem helyett az uniós lista lesz a fő viszonyítási alap. Hogy egy külföldi székhelyű vevő kérdőívére mennyiben alkalmazandó a magyar törvény, az az eset körülményein múlik, ezt általánosan nem lehet eldönteni.

Gyakori kérdések

Kötelező a VS-szabvány szerint jelentést készíteni?

Nem. A 2. cikk szerint a szabvány önkéntes, azok a cégek használhatják, amelyek nem tartoznak a CSRD kötelező körébe. Az (5) preambulumbekezdés szerint a szabványt alkalmazó cégeknek nem kell külső bizonyosságot (auditot) szerezniük a közölt adatokra.

Védi már a plafon a 2026-os adatkéréseket?

Az uniós plafon a 2027. január 1-jén vagy később kezdődő üzleti évektől alkalmazandó. Magyarországon viszont már most él az ESG tv. átmeneti szabálya: mikro- és kisvállalkozástól 2027. június 30-ig nem kérhető ESG-adat.

Hogyan számít az 1000 fő?

Az 1. cikk szerint a beszállító mérlegfordulónapján az előző üzleti év átlagos létszáma számít.

Mi a helyzet a részletes szén-dioxid-lábnyomra vonatkozó kérdésekkel?

Ha a kérés a vevő CSRD-jelentéséhez kell, a legfeljebb 10 fős beszállítótól kibocsátási adat nem követelhető meg. 10 fő felett a becsült bruttó üvegházgáz-kibocsátás szerepel a listán, ennél részletesebb bontás nem. Ha a vevő más jogszabályra hivatkozik, a plafon nem alkalmazandó.

Visszautasítható ezentúl minden ESG-kérdőív?

Nem. A plafon csak a CSRD-jelentéshez szükséges adatkérést korlátozza. A szerződéses, banki vagy más jogszabályon alapuló kérésekre más szabályok vonatkoznak.

Mit tegyen, ha megjön a kérdőív?

Először nézze meg, mikro- vagy kisvállalkozás-e, és 2027. június 30. előtt kapta-e a kérdőívet. Ha igen, az ESG tv. szerint ESG-adatot nem kérhetnek Öntől, és Ön sem vállalhatja írásban.

Ha legfeljebb 1000 fős a cége, és a vevő a 2027-es vagy későbbi üzleti évre, a CSRD-jelentéséhez kér adatot, vesse össze a kérdéseket a 2026/1560 rendelet II. mellékletével. Amit a lista az Ön méretére nem tartalmaz, azt a rendelet 3. cikkére hivatkozva írásban elháríthatja.

Ha a vevő az EUDR-re, a CBAM-ra vagy más jogszabályra hivatkozik, a plafon nem segít: ezeket az adatokat az adott jogszabály szerint kell megadnia.

Források
  1. A Bizottság (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendelete (HL L, 2026.9.21.): 1–4. cikk, (4)–(7) preambulumbekezdés, II. melléklet