2026. augusztus 2-ától az EU AI Act 50. cikkének átláthatósági szabályai élesek. Az Anthropic aláírta a hozzá tartozó Code of Practice-t, és a Claude Help Centerben leírta, hogyan jelöli a Claude által készített tartalmat (How Claude marks AI-generated content).

A lényeg egy mondatban: a támogatott Claude-modellek válaszába géppel olvasható jel kerül. Te nem látod. A másolás–beillesztés nem törli.

Ez a cikk nem modellteszt. Arról szól, mit jelent ez neked, ha Claude-dal írsz ügyféllevelet, belső szabályzatot vagy publikált szöveget.

Mi változott augusztusban

Új modellek — amelyeket 2026. augusztus 2. után indítanak az EU-ban — induláskor támogatják a géppel olvasható jelölést. A korábbi modelleknél van átmeneti időszak: az Anthropic dolgozik a jelölés visszamenőleges támogatásán, és frissíti a Help Center-cikket, ahogy készül.

A jelölés világszerte érvényes, nem csak EU-felhasználóknak. A felsorolt felületek: Claude Platform (API), Claude, Claude Code, Claude Cowork, Claude Tag — és ahol a támogatott modell AWS-en, Google Cloudon vagy Microsoft Foundry-n fut.

Két külön réteg van. Ne keverd:

Réteg Hol él Mit csinál
Szöveges vízjel Magában a generált szövegben Embernek láthatatlan; géppel detektálható jel
C2PA metaadat Támogatott fájloknál (.svg, .png, .jpg) Aláírt eredetjel — a fájl tulajdonságaiban / szabványos olvasókkal

Mit jelent a „láthatatlan” vízjel

Az Anthropic szerint a jel bele van szőve a szövegbe. Nem Unicode-trükk a láthatatlan karakterekkel, és nem a Word fájl tulajdonságai. A válasz jelentése, minősége és olvashatósága — a gyártó állítása szerint — nem változik.

Mivel a jel a szöveg része:

A részletes detektor-dokumentációt az Anthropic még ígéri. Amíg nincs nyilvános, használható eszközöd, a jel gyakorlatban létezik, de te magad nem feltétlenül tudod ellenőrizni.

Mit nem jelent a jel

Az Anthropic korlátait érdemes szó szerint venni:

  1. Ha van jel → a szöveg feldolgozva lehetett Claude-dal. Nem bizonyítja önmagában, hogy Claude volt az egyetlen szerző. (Gyakori: lektorálás, fordítás, összefoglaló — az ötlet embertől jött, a kimeneten mégis lehet jel.)
  2. Ha nincs jel → attól még lehet AI-generált. Régi modell, erős átírás, rövid szöveg, nem támogatott felület — mind magyarázat.
  3. Fájloknál a C2PA metaadat leválasztható: formátumváltás, újra mentés, képernyőkép.

Tehát: ez átláthatósági jel, nem bírósági pecsét.

Öt igen/nem — mielőtt publikálod a Claude-szöveget

Nyomtasd ki. Igen vagy nem.

1. Ki a közönség, és kell-e nekik tudni, hogy AI segített?
Ügyfél, hatóság, sajtó, belső csapat. Ha igen: a vízjel nem helyettesíti a te saját, emberi megjelölésedet a dokumentumban.

2. Csak beillesztetted, vagy átírtad?
Beillesztés + pár szó csere: a jel gyakran megmarad. Teljes saját átfogalmazás: más a helyzet — és más a felelősséged is.

3. Van-e nálatok AI-használati szabály a publikált / ügyfélnek menő szövegekre?
Ha nincs: ez a hét a határidő. Egy bekezdés elég: mikor kötelező megjelölni, ki ellenőrzi.

4. Képet / SVG-t / PNG-t is Claude generált?
Ott a C2PA réteg. Mentés előtt nézd a fájl tulajdonságait — és tudd: a képernyőkép levághatja a metaadatot.

5. Termékbe / ügyfélfelületbe ágyazod a Claude-ot?
Az Anthropic szerint a saját termékeden te mérik fel, mit követel az 50. cikk. A modell jelölése nem automatikusan a te deployer-kötelezettséged teljesítése.

Ha három vagy több a válasz nem — ne küldd ki „kész emberi szövegként” átnézet nélkül.

Döntési szabály

Ha Claude-dal készült szöveg megy ki a céged nevében (ügyfél, nyilvánosság, szerződéses melléklet):
(1) emberi átnézet, (2) ahol kell, saját megjelölés, (3) ne számíts arra, hogy a másolás „letisztítja” a gépi jelet.

A vízjel nem ellened van. Az EU átláthatóságot kér. A kockázat az, ha úgy adod tovább, mintha soha nem érintette volna AI — miközben a szöveg belsejében már ott lehet a jel.

Holnap reggel: „Claude-dal írt ügyféllevél előtt: átírom-e, vagy megjelölöm?”

Kiber · eszköz & teszt · Vas Marcell