ChatGPT-fiók vagy folyamat? Így mérd meg, hányadik fokozaton áll a céged

Szerző: Vas Marcell · AI Alapok · 2026. szeptember 8.

Két szám ugyanarról az országról. Az AI Index Magyarország júniusi felmérése szerint a magyar felnőttek 50,4 százaléka használt AI-eszközt az elmúlt hónapban. A KSH–NMHH üzleti felmérése szerint a magyar cégek 7,4 százaléka használ AI-t. Az 5–249 fős cégeknél az üzleti döntéshozatalban 2024-ben 5 százalék volt az arány. A kettő között nincs ellentmondás. Ugyanaz az ember ül a munkahelyén, aki otthon ChatGPT-vel tervezi a nyaralást. Csak a cég nem tud róla, nem fizeti, és nem írta bele semmilyen folyamatba. Ez a cikk erről a résről szól. Mi a különbség aközött, hogy a munkatársad használ AI-t, és aközött, hogy a céged? És hogyan mérd meg öt perc alatt, hol áll a sajátod.

A számok, amikből a rés kirajzolódik

Az AI Index Magyarország első hullámát a Joint Venture Szövetség, a Code Intelligence és a Peak készítette, az eredményeket június 23-án mutatták be. Lakossági felmérés, nem céges — ezt érdemes fejben tartani. A számok:

• 50,4 százalék használt AI-eszközt az elmúlt hónapban. 25,9 százalék rendszeres, 24,5 százalék alkalmi felhasználó. 39 százalék soha nem próbálta.
• A használat 82,2 százalékban információkeresés, 35,5 százalékban tanulás, 26,4 százalékban írás.
• A használók 67,6 százaléka saját kezdeményezésre kezdte, nem a munkáltató kérésére.
• 3,9 százaléknak fizeti a munkáltató vagy az oktatási intézmény az eszközt.
• A válaszadók kétharmada olyan cégnél dolgozik, ahol nincs semmilyen AI-szabály. 10 százalék mondja, hogy a munkáltató kifejezetten engedi vagy ajánlja a használatot.

A céges oldal ennél sokkal alacsonyabb. A KSH 2025-ös felmérése a digitális gazdaságról azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások tizede használ valamilyen AI-alapú technológiát. Az infokommunikációs ágazatban 46 százalék, a többiben jóval kevesebb. A KSH–NMHH üzleti felmérése 2025-ben a magyar cégek 7,4 százalékánál mért AI-használatot. Szűkebb kérdésre — 5–249 fős cégek, AI az üzleti döntéshozatalban — 2024-ben 5 százalék volt a válasz. Az Eurostat szerint az EU-ban a legalább 10 fős vállalkozások 20 százaléka használ AI-t, Dániában 42, Romániában 5,2.

Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke a bemutatón azt mondta, hogy az AI-t használó cégek aránya az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabbak között van, miközben a lakosság aktív. Dobos Balázs (Code Intelligence) szerint az AI strukturált beépítése a napi vállalati rutinba korlátozott.

Fejlesztőként ezt a mintát ismerem. Egy SaaS-cégnél az volt a szabály, hogy amit a felhasználó a saját fiókjában csinál, az nem termékfunkció, amíg nincs benne a termékben. Ugyanez igaz a cégre: amit a kolléga a saját böngészőjében csinál, az nem céges AI-használat, amíg nincs benne a cég folyamatában. A statisztika pont ezt méri, és pont ezért ilyen alacsony.

Három fokozat — és hogy mi különbözteti meg őket

A „használ AI-t" kifejezés három egészen más állapotot takar. Nem a technológia különbözik bennük, hanem az, hogy ki fizeti, ki szabályozza, és mérik-e.

Az utolsó sor a legjobb teszt. Ha az AI-eszköz holnap elérhetetlen lenne, és a cégben senki nem venné észre, akkor a cég az 1. fokozaton áll — függetlenül attól, hogy hány kolléga használja otthonról. Az AI Index 67,6 százalékos „saját kezdeményezés" száma és a 3,9 százalékos „a munkáltató fizeti" száma együtt azt mondja: a magyar munkahelyek nagy része itt van.

Az 1. fokozat a céges felmérésekben nem is látszik, mert a kérdőív a céget kérdezi, nem a munkatársat. Ezért 50 az egyik szám és 7 a másik.

Öt perc: hányadik fokozaton áll a céged

Nem kell audit. Tizenkét igen/nem kérdés, három blokkban. Minden blokkban négy kérdés. Blokkonként számold az igeneket: amelyik blokkban nincs meg a három, ott megállsz, és az előző fokozat a tiéd.

1. blokk — van-e egyáltalán céges AI-használat?

1. Fizet a cég legalább egy AI-előfizetést, ami a cég nevén van?
2. Van írásos szabály arról, milyen adatot nem szabad AI-eszközbe beírni (ügyféladat, bér, szerződés)?
3. Tudja a vezetés, hány munkatárs használ AI-t munkára, akár magánfiókból?
4. Szerepel az AI-előfizetés külön soron a havi szoftverköltségben?

Ha nincs meg a három igen: 1. fokozat. Az AI-t a munkatársaid használják, nem a cég.

2. blokk — céges eszköz, de folyamat nélkül?

1. Van kijelölt admin, aki a fiókokat és a beállításokat kezeli?
2. Beállítottátok, hogy az eszköz ne tanuljon a cég adataiból (a legtöbb üzleti csomagban ez egy kapcsoló)?
3. Tudod, melyik három munkakörben használják a legtöbbet?
4. Volt legalább egy belső bemutató vagy oktatás?

Ha itt is megvan a három: 2. fokozat. A cég használ AI-t, de nem tudja, mit nyer vele.

3. blokk — benne van egy folyamatban?

1. Van legalább egy folyamat (ajánlatírás, ügyfélszolgálati válasz, számlaellenőrzés), ahol az AI-lépést leírtátok: mi megy be, mi jön ki, ki ellenőrzi?
2. Mérted ennél a folyamatnál az időt vagy a hibaarányt AI előtt és után?
3. Van a folyamatnak gazdája, aki felel az AI-lépésért is?
4. Van leírt út, mi történik, ha az eszköz leáll vagy rossz kimenetet ad?

Ha itt is: 3. fokozat, legalább egy folyamatban. Ez az a réteg, amelyet a céges felmérések 5 és 10 százalék közé tesznek.

💡 Tipp: a 3. blokk 2. kérdése a legdrágább, mert méréshez „előtte" adat kell. Ha most vezetsz be AI-t egy folyamatba, előbb mérd két hétig a régi módszert — átfutási idő, darabszám, visszaküldött munka. Utána már nem lehet pótolni.

Mit tegyél, ha az 1. fokozaton vagy

Az 1→2 lépés nem AI-projekt. Adminisztráció: egy céges előfizetés, egy egyoldalas szabály a tiltott adatkörökről, egy sor a költségvetésben. Amit megold: az ügyféladat nem megy magánfiókba, a költség látszik, és a cég tudja, mit használ. Amit nem old meg: még mindig nem tudod, mit nyersz vele.

A 2→3 lépés a nehezebb, és itt érdemes kicsiben kezdeni. Egy folyamat. Egy mérőszám. Egy gazda. Az AI Index szerint a használók 82 százaléka információkeresésre használja — ez nem folyamat, ez keresés. Folyamat az, aminek bemenete, kimenete és ellenőrzése van. Az ajánlatírás, a beérkező e-mailek szortírozása, a számlák adatainak kinyerése ilyen. Válassz egyet, ahol a „régi módszer" mérhető, és két hét alatt kiderül, mennyit ér az AI-lépés.

A céges statisztikában akkor jelensz meg, amikor a cég — nem a kolléga — használ AI-t egy döntésben vagy folyamatban. Ez a különbség a statisztikában nem szőrszálhasogatás. Ez a különbség aközött, hogy tudod-e, mennyibe kerül és mit hoz.

Az Ördög Ügyvédje: a 3. fokozat nem automatikusan jobb

Ha komolyan vesszük a keretet, két kellemetlen következmény jön ki belőle.

Az első: aki egy rossz folyamatba épít AI-t, az a rossz folyamatot gyorsítja. Ha az ajánlatírás azért lassú, mert a bemeneti adat három helyről jön és mindig hiányos, az AI a hiányos adatból ír gyorsabban rossz ajánlatot. A 3. blokk 1. kérdése („mi megy be") ezért van ott — de a válasz „igen" akkor is, ha a bemenet rossz. A fokozat a szervezettséget méri, nem az értéket. Az értéket a 3. blokk 2. kérdése méri, és pont az hiányzik a legtöbb cégnél.

A második: a két szám, amire a cikk épül, nem ugyanazt méri. Az AI Index lakossági minta, a kérdés a személyes használat. A KSH–NMHH felmérés a céget kérdezi, és a 7,4 százalék méretosztályát a nyilvános összefoglalók nem közlik; az 5 százalékos adat pedig szűkebb kérdésre (döntéshozatal) és egy évvel korábbra vonatkozik. Egy cég, amelyik AI-val írja a marketingszövegeit, de nem hoz vele döntést, az 5 százalékban nincs benne. A rés tehát valós, de a pontos mérete a definíciók miatt nem 50 mínusz 7. Amit a két szám együtt biztosan mond: a használat az egyénnél van, és a cégek többsége nem vitte át a szervezetbe.

Az AI Index mintanagyságát és módszertanát a nyilvános összefoglalók nem közlik — a teljes jelentés a Code Intelligence oldalán regisztráció után tölthető le. A cikk számai a bemutatón közölt adatok.

Ami marad

Az AI Index következő hulláma és a KSH–NMHH 2026-os adatfelvétele jövőre mutatja meg, mozdult-e a 7,4. A tizenkét kérdés addig is működik. Öt perc, és tudod, melyik számban vagy benne: az 50-ben vagy a 7-ben.