December 9-től a szoftver is termék: ki fizet, ha az AI-funkció kárt okoz?

Tegyük fel, hogy egy budapesti cég okosotthon-alkalmazást fejleszt, amely AI-jal tanulja meg, mikor fűtsön. 2026 decemberében kiad egy frissítést, és az egyik felhasználónál napokig nem indul el a fűtés, egy másiknál elvesznek a családi fotók. A példa kitalált. Az viszont nem, hogy egy ilyen ügyben a cég gyártóként, vétkességtől függetlenül felelhet.

Mi változik december 9-én

A 2025. december 16-án kihirdetett 2025. évi XCII. törvény átírja a Ptk. termékfelelősségi fejezetét (6:550. és 6:559/B. § között), ez a része 2026. december 9-én lép hatályba. Az átmeneti szabály szerint az új rendelkezéseket „a 2026. december 8. napját követően forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre kell alkalmazni” (Ptké. 55/A. §). A háttérben az (EU) 2024/2853 irányelv áll, amelynek szövege egy nappal eltér: a „2026. december 9. után” forgalomba hozott termékekről szól, a régi irányelvet viszont már december 9-én hatályon kívül helyezi. A magyar törvény december 9-től alkalmazza az új szabályokat.

A 2026. december 8-ig forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre az új szabályok nem vonatkoznak.

A szoftver termék, a fejlesztője gyártó

Az új 6:552. § szerint termék minden ingó dolog, „ideértve a villamos energiát, a digitális gyártási fájlt, a nyersanyagot és a szoftvert”. Gyártó az, aki terméket „fejleszt, gyárt vagy állít elő” (6:554. § (2) a) pont aa) alpont).

A magyar szöveg az AI-t külön nem nevezi meg. Az irányelv (13) preambulumbekezdése viszont példaként felsorolja az AI-rendszereket is, és kimondja, hogy a szoftver a rendelkezésre bocsátás módjától függetlenül termék, akár eszközön fut, akár felhőből vagy szolgáltatásként érhető el. Ezt a magyar törvény nem rögzíti, de az irányelvvel összhangban kell értelmezni; 2026 októberéig bírói gyakorlat még nincs. Ugyanez a bekezdés az AI Act szerinti AI-rendszer-szolgáltatókat is gyártónak tekinti. Az információ, például egy e-könyv tartalma vagy a puszta forráskód, nem termék.

Szűk kivétel a nyílt forráskód: a fejezet nem alkalmazandó „a nem kereskedelmi tevékenység során kifejlesztett vagy rendelkezésre bocsátott szabad és nyílt forráskódú szoftverekre” (6:559/B. § (2) bekezdés b) pont). Az irányelv (14) preambulumbekezdése szerint kereskedelmi tevékenység, ha a szoftverért árat kérnek, vagy olyan személyes adatot, amelyet nem kizárólag biztonsági, kompatibilitási vagy interoperabilitási célra használnak.

Ki felel, és milyen kárért

Felel a hibás termék gyártója, a hibás alkotóelem előállítója, Unión kívüli gyártónál az importőr vagy a meghatalmazott képviselő, ha pedig ezek is az Unión kívül vannak, a logisztikai szolgáltató (6:550. § (1) bekezdés). Gyártónak számít az is, aki a gyártó ellenőrzésén kívül lényegesen módosít egy terméket, majd forgalmazza vagy használatba veszi (6:550. § (4) bekezdés). A forgalmazó, bizonyos feltételekkel az online platform is, akkor felel, ha a felelős cég nem azonosítható, és a károsult felhívására egy hónapon belül sem őt, sem a saját beszállítóját nem nevezi meg (6:550. § (5) és (6) bekezdés).

A károsult csak természetes személy lehet (6:554. § (2) bekezdés f) pont). Termékkárnak számít a halál, a testi sérülés, az egészségkárosodás és a lelki egészség orvosilag elismert sérülése miatti kár, a más dologban okozott kár, és új elemként „a hibás termék által a nem szakmai célokra használt adatokban okozott kár” (6:553. §). A kizárólag szakmai célra használt dolgokban okozott kár nem tartozik ide, az adatoknál pedig már a részben szakmai célú használat is kizárja a termékkárt. Egy céges ügyfél üzleti adatvesztése ezért nem termékkár, ráadásul cég eleve nem lehet károsult. Ilyenkor a szerződés és a Ptk. általános felelősségi szabályai lehetnek irányadók.

Mikor hibás egy AI-termék

A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, vagy amelyet uniós jog vagy jogszabály előír (6:555. § (1) bekezdés). A bíróságnak többek között figyelembe kell vennie „a folyamatos tanulásra vagy új tulajdonságok szerzésére való képességnek a termékre gyakorolt bármely hatását”, a más termékekkel való összekapcsolást és a biztonságot érintő kiberbiztonsági követelményeket (6:555. § (2) bekezdés c), d) és f) pont). Ha egy tanuló rendszer a piacra kerülés után kezd veszélyesen viselkedni, ez a hiba megítélésébe beleszámít.

A terméket önmagában nem teszi hibássá, hogy később jobb változat vagy frissítés jelenik meg (6:555. § (3) bekezdés).

A frissítés a gyártó felelőssége marad

A gyártó csak a törvényben felsorolt okokból mentesül. Ilyen például, ha bizonyítja, hogy a terméket nem ő hozta forgalomba, hogy a hiba a jogi előírásoknak való megfelelésből fakad, vagy hogy a hibát a forgalomba hozatalkor a tudományos és műszaki ismeretek objektív állása szerint nem lehetett felismerni (6:557. § (1) és (2) bekezdés). Mentesülhet akkor is, ha bizonyítja, hogy a hiba valószínűleg nem állt fenn a forgalomba hozatalkor, vagy később keletkezett (6:557. § (2) bekezdés a) pont). Erre azonban nem hivatkozhat, ha a hiba a gyártó ellenőrzése alá tartozó szoftverrel, frissítéssel, kapcsolódó szolgáltatással, lényeges módosítással vagy „a biztonság fenntartásához szükséges szoftverfrissítések vagy -fejlesztések hiányával” függ össze (6:557. § (5) bekezdés). A gyártó ellenőrzése alá tartozik az is, ha maga vagy más útján frissítéseket biztosít (6:559/B. § (3) f) pont fb) alpont).

Az irányelv (51) preambulumbekezdése szerint frissítési kötelezettség nincs, és a frissítés hiányáért nem felel a gyártó, ha a telepítés kívül esik az ellenőrzésén, például mert a tulajdonos nem telepíti a biztonsági frissítést. A frissítési politika tehát a felelősségi kockázatot alakítja.

Bizonyítás: a dokumentáció számít

A károsultnak kell bizonyítania a hibát, a kárt és az okozati összefüggést (6:555. § (4) bekezdés), a törvény azonban több vélelemmel könnyít a helyzetén. A hibát vélelmezni kell, ha a cég a bíróság felhívására nem adja át az ügyben lényeges bizonyítékokat, ha a termék nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek, vagy ha a kárt nyilvánvaló működési hiba okozta (6:556. § (1) bekezdés). Ha a hiba megállapítható, és a kár jellemzően összefügg vele, az okozati összefüggést is vélelmezni kell (6:556. § (2) bekezdés). Ha pedig a műszaki összetettség miatt a bizonyítás rendkívül nehéz, a bizonyítékok átadása után is elég, ha a károsult valószínűsíti a hibát vagy az okozati összefüggést (6:556. § (3) bekezdés). A vélelmek megdönthetők: a cég bizonyíthatja az ellenkezőjét (6:556. § (1) és (2) bekezdés).

Az irányelv (48) preambulumbekezdése a gépi tanulás összetettségét példaként hozza, és a túlzott nehézség igazolásához sem várja el a károsulttól, hogy elmagyarázza egy AI-rendszer belső működését. Ezért számít, mit tud a cég a bíróság elé tenni: verziókat, teszteket, naplókat. Aki a bíróság felhívására nem adja át a rendelkezésére álló lényeges bizonyítékokat, annál a törvény a hibát vélelmezi. Ha pedig nincs mit átadni, a cégnek nehezebb lesz megdöntenie a többi vélelmet.

Szerződéssel nem zárható ki

„A károsulttal szemben a termékkárért felelős vállalkozás felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis” (6:559. §). Méltányosságból sem ítélhető meg a teljes kárnál kevesebb (6:559/B. § (1) bekezdés). Az ÁSZF felelősségkorlátozó pontja tehát termékkár esetén a magánszemély károsulttal szemben nem véd.

A cégek közötti viszonyban az irányelv és a Ptk. egy kivételt is ad: a szoftvert alkotóelemként beépítő gyártónak nincs megtérítési igénye a hibás szoftver előállítójával szemben, ha az a forgalomba hozatalkor mikro- vagy kisvállalkozás volt, és a gyártó a szerződésben lemondott erről az igényről (6:551. §, irányelv 12. cikk (2) bekezdés). Eltérés csak abban van, hogy a mikro- és kisvállalkozói minősítést a magyar törvény a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényhez köti, az irányelv a 2003/361/EK bizottsági ajánláshoz.

A károsult három éven belül érvényesítheti az igényét, a felelősség pedig főszabályként a forgalomba hozataltól vagy használatbavételtől számított tíz év után megszűnik (6:559/A. §).

Mit nézzen át december 9. előtt

1. Termékleltár: melyik AI-funkciót tartalmazó termék, alkalmazás vagy szolgáltatás kerül forgalomba vagy használatba 2026. december 8. után? A régebbi termék lényeges módosítása is számít: a gyártón kívüli lényeges módosító gyártóvá válik, a gyártó saját lényeges módosításával pedig újraindul a tízéves határidő. Az irányelv a lényegesen módosított terméket a módosításkor forgalomba hozottnak tekinti; a december 9. előtti termékeknél ez jogászi kérdés.
2. Szerződések: a beszállítói szerződésekben ki viseli a szoftver-alkotóelem hibáját, van-e megtérítési igény vagy lemondás, és mikro- vagy kisvállalkozás-e a fejlesztő?
3. Frissítési politika: meddig ad biztonsági frissítést, és dokumentálja-e, ha a felhasználó nem telepíti?
4. Dokumentáció: megvannak-e a verziók, a tesztek, a kiadási jegyzetek és a naplók egy bírósági felhíváshoz?
5. Ügyfélkör: magánszemélyek használják a terméket? Velük szemben a felelősség nem korlátozható.

Az AI Act szerinti szerepkörökről a KKV-útmutatónk, a határidőkről a megfelelési naptárunk szól. A termékfelelősség ezektől független: akkor is alkalmazni kell, ha egy AI-rendszer az AI Act szerint nem magas kockázatú.

December 9-től az AI-funkció hibájáért a gyártó felel. A károsulttal szemben ezt szerződéssel nem lehet elhárítani, dokumentációval és frissítési gyakorlattal viszont kezelhető.

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak.

AI-közreműködés: AI-asszisztált. A cikk megírásában mesterséges intelligencia közreműködött. A tartalomért a Loop szerkesztősége felel. (2026)