A Loop Magazin kiadója, az Excover UG, Niviloop néven cégeknek is kínál AI-felmérést, belső szabályzatot és képzést.
„AI-használati nyilatkozat” nevű dokumentumot az AI-rendelet sehol nem ír elő. A rendelet szűkebbet és konkrétabbat kér: tájékoztatást a megfelelő pillanatban, a megfelelő szereplőtől. A Bizottság 2026. július 20-i iránymutatása szerint egy általános nyilatkozat ezt nem váltja ki, sőt több helyzetben kifejezetten kevés.
Más jogszabály ettől függetlenül kérhet tájékoztatást. Ha a chatbot személyes adatot kezel, a GDPR szerinti adatkezelési tájékoztató kötelező. Ebben szerepel az adatkezelő neve, és adott esetben a címzettek vagy azok köre. Ha az AI ember közreműködése nélkül hoz jelentős hatású döntést, erről és a döntés logikájáról is tájékoztatni kell. Ilyen döntés például egy jelentkezés elutasítása. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó törvény szerint pedig megtévesztő lehet elhallgatni az AI-t, ha a szolgáltatás lényeges jellemzője.
Az átláthatósági szabályokat, az 50. cikket, 2026. augusztus 2. óta kell alkalmazni. A 2026. július 27-én hatályba lépett omnibusz ezt a dátumot nem mozdította el, csak a régebbi rendszerek gépi jelölésére adott haladékot. Egy KKV-nál három helyen kérdez rá a jog: a cégen belül, a weboldalon és a közzétett tartalomnál.
| Hol | Kötelező | Jó gyakorlat | Amit a nyilatkozat nem pótol |
|---|---|---|---|
| Cégen belül | a munkatársak AI-jártasságának fejlesztését támogató intézkedések | írott belső AI-szabály | a tényleges képzést |
| Weboldal, chatbot | tájékoztatás legkésőbb az első üzenetnél | nyitóüzenet, tartós címke | az ÁSZF-be rejtett közlést |
| Tartalom | deepfake és közérdekű AI-szöveg jelölése | könnyen megtalálható szerkesztői felelős | a valódi tényellenőrzést |
A cégen belül: a szabályzat nem bizonyítvány
A rendelet a kötelezettségeket két szerephez köti. Szolgáltató (provider) az, aki az AI-rendszert fejleszti vagy fejleszteti, és saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba vagy helyezi üzembe. Alkalmazó (deployer) az, aki a felügyelete alatt álló AI-rendszert nem magáncélra használja.
Az omnibusz átírta a 4. cikket. Az eredeti szöveget 2025. február 2-től kellett alkalmazni. Eszerint a szolgáltatóknak és az alkalmazóknak a tőlük telhető legnagyobb mértékben biztosítaniuk kellett a személyzet megfelelő AI-jártasságát. Az új szöveg enyhébb: intézkedésekkel támogatniuk kell a munkatársak és a nevükben AI-rendszerrel dolgozók AI-jártasságának fejlesztését. Konkrét jártassági szintet nem kell garantálniuk.
Írott belső szabályt a rendelet nem kér, a gyakorlatban mégis hasznos: megmutatja, milyen intézkedést hozott a cég. Képzés nélkül viszont csak azt dokumentálja, hogy a cég ismerte a feladatot.
A weboldalon: a chatbot első mondata
Az 50. cikk (1) bekezdése szerint a chatbotot úgy kell megtervezni, hogy a látogató tudja: AI-val beszél. Kivétel, ha ez egy észszerűen jól tájékozott, figyelmes és körültekintő ember számára nyilvánvaló. Az (5) bekezdés szerint a tájékoztatást legkésőbb az első interakciónál kell megadni. Egyértelműnek és jól megkülönböztethetőnek kell lennie, és meg kell felelnie az akadálymentesítési követelményeknek.
A kötelezettség a szolgáltatót terheli. Ha a KKV kész chatbotot bérel, és csak testre szabja, a rendelet szövege alapján jellemzően alkalmazó marad. Ez akkor is igaz, ha a saját logóját teszi rá, saját dokumentumokat tölt fel vagy rendszerpromptot ír. Ilyenkor a chatbot AI-jellegéről szóló tájékoztatás a bérbeadót terheli, de érdemes ellenőrizni és szerződésben rögzíteni. Más a helyzet, ha a cég maga fejleszti vagy fejleszteti a chatbotot, és saját néven helyezi üzembe. Ilyen például az AI-modellre építtetett saját chatbot. Az AI-rendelet 3. cikk 3. pontja és az iránymutatás (11) pontja szerint ilyenkor szolgáltató, és a tájékoztatás az ő feladata. A határesetekben, például a fehér címkés bérleteknél, ügyvéd mondja meg, melyik szerep az övé.
A gyakorlati teendő mindkét szerepben ugyanaz: meg kell nézni, mit lát a látogató az első üzenetnél.
Az iránymutatás (38) pontja szerint önmagában kevés az ÁSZF-be vagy a dokumentációba rejtett közlés. Kevés az általános „a weboldal szolgáltatásai AI-t használnak” mondat és a semmitmondó „asszisztens” felirat is. A (36) és (37) pont szerint jó a beszélgetést nyitó üzenet vagy a csevegőablakban maradó címke.
A tartalomnál: deepfake és közérdekű szöveg
A géppel olvasható jelölés az 50. cikk (2) bekezdése szerint a tartalomgeneráló AI-rendszerek szolgáltatóinak dolga. A 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott rendszereknél a szolgáltatóknak 2026. december 2-ig kell ezt teljesíteniük. Ezt az omnibusszal kiegészített 111. cikk (4) bekezdése mondja ki. A KKV, amely az eszközt csak használja, ezt a jelölést nem maga teszi rá.
A deepfake más ügy. Az 50. cikk (4) bekezdése szerint az alkalmazónak közölnie kell, hogy a tartalom mesterségesen készült vagy manipulált. Deepfake az az AI-val létrehozott vagy manipulált kép, hang vagy videó, amely létező személyre, tárgyra, helyre, entitásra vagy eseményre hasonlít. A másik feltétel, hogy egy személy számára megtévesztő módon hitelesnek vagy valóságosnak tűnjön.
Az iránymutatás példája szerint deepfake a reklám AI-termékképe, ha félrevezet a termék kinézetéről. A színkorrekció és a tisztán esztétikai háttércsere valószínűleg nem az.
A szöveg a (4) bekezdés második albekezdése alá esik, ha közérdekű ügyről tájékoztat, például egy tőzsdei cég befektetői riportja. Itt van kivétel: nem kell jelölni, ha ember felülvizsgálta, és valaki szerkesztői felelősséget visel. Az iránymutatás (134) pontja szerint ehhez legalább tényellenőrzés kell. Az iránymutatás (138) pontja azt ajánlja, hogy a szerkesztői felelős kiléte és elérhetősége könnyen megtalálható legyen.
Figyelem: Az iránymutatás (135) pontja szerint a szerkesztési szabályzat puszta léte nem teljesíti a kivételt. Ha a jóváhagyás után az AI érdemben átírja a szöveget, a kivétel a (136) pont szerint elesik.
Kódex, hatóság, bírság
A Bizottság 2026. június 10-én tette közzé az AI-tartalmak jelöléséről szóló gyakorlati kódexet. A kódex önkéntes, és a jogi súlya is kisebb, mint a rendeleté. Az omnibusz (41) preambulumbekezdése szerint az ilyen kódexek korlátozott joghatásúak, és nem biztosítják a megfelelőség vélelmét. Az iránymutatás a saját (5) pontja szerint sem kötelező erejű.
Magyarországon a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet szerint a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter látja el az AI-piacfelügyeleti hatóság feladatait. Az 50. cikk megsértéséért a 99. cikk (4) bekezdése legfeljebb 15 millió eurós bírságot enged. Vállalkozásnál a felső határ az előző pénzügyi év teljes globális éves árbevételének 3%-a, ha az magasabb. A 2025. évi LXXV. törvény szerinti bírságot a kormányrendelet alapján itthon forintban szabják ki. A 344/2025. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a 15 millió euró helyett 5,7 milliárd forint számít. KKV-nál az AI-rendelet 99. cikk (6) bekezdése szerint a két összeg közül az alacsonyabb a felső határ. A gyakorlatban ez jellemzően az árbevétel 3%-a.
Tipp: Négy kérdés a leltárhoz.
- Mit lát a látogató a chatbot első üzeneténél?
- Melyik AI-kép mutat valós embert vagy terméket másnak, mint amilyen?
- Ki ellenőrzi a közérdekű szöveg tényeit, és megtalálható-e a szerkesztői felelős?
- Kapott-e a csapat képzést, és van-e erről nyoma?
Az ördög ügyvédje
A cikk állítása, hogy a nyilatkozat kevés. A (138) pont viszont nyilvános közlést ajánl a szerkesztői felelősről. Egy jól megírt nyilatkozat tehát része lehet a megfelelésnek, csak helyettesíteni nem tudja. Kérdés az is, ki árul „AI-nyilatkozat” sablont. Az eladó érdeke, hogy a dokumentum fontosabbnak tűnjön, mint amilyen. A Loop kiadója maga is árul AI-felmérést és szabályzatot, ezt a cikk olvasásakor érdemes tudni. Ez a cikk is AI-közreműködési sorral zárul. Ez a sor maga a jelölés. A kivétel csak azt engedné, hogy a sor elmaradjon, ha megvan a tényellenőrzés és a szerkesztői felelős.
A rendelet a chatbot első üzenetét és a deepfake jelölését kéri számon. A közérdekű szövegnél jelölést kér, vagy helyette valódi emberi felülvizsgálatot és szerkesztői felelősséget. A dokumentum ezek nyoma lehet, helyettük nem állhat.
Gyakori kérdések
Kötelező AI-használati nyilatkozatot tenni a weboldalra?
Ilyen nevű dokumentumot az AI-rendelet nem ír elő. A chatbotnál a tájékoztatás az első interakcióhoz kötött.
Minden AI-val írt blogcikket jelölni kell?
Csak a közérdekű ügyekről tájékoztató, nyilvánosan közzétett szöveget. A Bizottság iránymutatása szerint a termékleírás és a reklám jellemzően nem ilyen. Az egészségre, fogyasztóbiztonságra vagy fenntarthatóságra vonatkozó állítást az iránymutatás ebből kiveszi. Egy KKV blogja akkor lehet közérdekű, ha például egészségről, környezetről vagy közvitára alkalmas gazdasági, pénzügyi fejleményről tájékoztat. Ott sem kell jelölni, ha ember érdemben felülvizsgálta, a tényeket is ellenőrizte, és valaki szerkesztői felelősséget visel a közzétételért. Az iránymutatás ajánlja, hogy a felelős neve vagy funkciója és elérhetősége könnyen megtalálható legyen, például az impresszumban.
Nyitott kérdések
- Hol a határ a bérelt chatbot konfigurálása és a fejlesztetés között, például fehér címkés bérletnél?
- Mikor számít közzétettnek a nyílt feliratkozású hírlevél, és mikor éri el egy ágazati szakmai blog a közvita szintjét?
- A Bizottság oldala szerint a 4. cikk (2) bekezdésében előírt példákhoz a több mint 40 elemű gyűjteményt is felhasználja. Mikor jelennek meg ezek a példák, és lesz-e köztük KKV-kra szabott?
A cikk nem ajánl konkrét szolgáltatót.
Ez a cikk általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak.
AI-közreműködés: AI-asszisztált. A cikk megírásában mesterséges intelligencia közreműködött. A tartalomért a Loop szerkesztősége felel. (2026)
