A magyar Országgyűlés június 15-én szavaz az Alaptörvény tizenhatodik módosításáról. A sajtó „lex Orbánként” emlegeti, mert a középpontjában a miniszterelnöki mandátum nyolcéves korlátja áll, visszamenőleges hatállyal (Telex, 2026.05.20.). A cégvezetőnek viszont nem a politikai tét a fontos. Hanem egy csendes üzenet: a játékszabály menet közben is megváltozhat, és akár visszafelé is.
Ez nem politikai cikk. Arról szól, hogyan tervezzen akkor, amikor a jogi háttér gyorsabban mozog, mint a szerződései futamideje.
A probléma: a szerződés három évre szól, a szabály három hétre
A KKV-tervezés egy hallgatólagos feltevésre épül: ami ma jogszerű, az holnap is az marad. Egy hároméves bérleti szerződés, egy ötéves pályázati elszámolás, egy hosszú távú beszállítói keret — mind azt feltételezi, hogy a keretek stabilak.
A javaslatot május 20-án nyújtották be, a zárószavazás június 15-én esedékes. A benyújtás és a várható kihirdetés között így alig telik el egy hónap. Egy alkotmánymódosítás a kihirdetését követő napon életbe lép.
Néhány hét. Ennyi idő alatt egy átlagos KKV egyetlen nagyobb szerződését sem tudja újratárgyalni.
A módosítás három pontja közül kettő közvetlenül érinti a vállalati világot:
| A módosítás pontja | Kit érint a cégek közül |
|---|---|
| Miniszterelnöki mandátum 8 évre, visszamenőleg | Mindenkit — precedens a visszaható szabályozásra |
| Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányos alapjának törlése | Külföldi forrásból gazdálkodó cégek, NGO-k, médiavállalkozások |
| A kekva-vagyon nemzeti vagyon, a kormány megszüntetheti az alapítványokat | Egyetemi partnerrel, kutatási együttműködéssel dolgozó cégek |
A harmadik sor a leglátványosabb. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ma 22 egyetemet és más intézményeket tartanak fenn (Telex, 2026.05.20.). Az új szabály szerint a vagyonuk nemzeti vagyon. Az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, és meg is szüntetheti az alapítványt. Ekkor a vagyon jogutódja az állam.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Tegyük fel, hogy a cége egy modellváltó egyetemmel áll szerződésben. Közös kutatás, hallgatói projekt, licencmegállapodás, eszközbérlet. A partnere jogi személyisége és vagyoni háttere egy alapítványon nyugszik. Ha az alapítvány alanya megváltozik, a szerződése másik oldalán egyik napról a másikra az állam állhat.
A szerződés érvényben marad. De a partnere döntési logikája, fizetési ciklusa és kockázati profilja átalakul. Aki erre nem készült fel a szerződésben, az utólag tárgyal — gyengébb alkuhelyzetből.
A megoldás: építsen a jogi változásra, ne reménykedjen a stabilitásban
Nem tudja megjósolni a következő módosítást. De a cége ellenállóbbá tehető a hirtelen jogi fordulatokkal szemben. Íme a konkrét teendők.
1. Térképezze fel, mely szerződése függ állami vagy alapítványi partnertől
Nyisson egy táblázatot. Listázza a 12 hónapnál hosszabb szerződéseit. Jelölje meg, melyik partner áll állami, önkormányzati vagy kekva-háttérrel. Ez a lista a kockázati térképe. Egy délután alatt elkészül.
2. Tegyen „jogszabályváltozás” záradékot az új szerződésekbe
A legtöbb magyar szerződés ismeri a vis maior fogalmát, de a jogszabályváltozást nem kezeli külön. Pedig kezelnie kellene. Egy jól megírt záradék rögzíti, mi történik, ha a teljesítés feltételeit törvény írja felül: újratárgyalási kötelezettség, ársáv-kiigazítás, rendkívüli felmondási jog. Ez nem drága. Egy ügyvédi átnézés néhány tízezer forint, a hiánya viszont milliós veszteség lehet.
3. Ne kösse likviditását 60 napnál tovább egyetlen állami függőségű partnerhez
Ha egy vevője vagy beszállítója jogi háttere bizonytalan, a kitettsége a fizetési határidőben mérhető. Rövidítse a határidőket, kérjen előleget, vagy osszon meg kockázatot egy második beszállítóval. A cél nem a partner elvesztése. A cél, hogy egy hirtelen változás ne vigye magával a havi pénzforgalma (cash flow) felét.
4. Kövesse a jogalkotást heti egy órában
Nem kell jogásszá válnia. Elég, ha hetente átfutja a Magyar Közlönyt és a parlament.hu irományait. A T/51-es javaslat teljes szövege napokkal a szavazás előtt elérhető volt a Parlament honlapján. Aki olvasta, annak nem meglepetés volt a kihirdetés, hanem felkészülési idő.
Tipp: A parlament.hu irománykeresőjében minden törvényjavaslat nyomon követhető a benyújtástól a kihirdetésig. Állítson be egy heti emlékeztetőt, és nézze át az Önt érintő tárgyköröket. A Magyar Közlöny ingyenesen elérhető, és a kihirdetett jogszabályok hiteles forrása.
- parlament.hu irományok — törvényjavaslatok követése benyújtástól a szavazásig
- Magyar Közlöny — a kihirdetett jogszabályok hiteles szövege
- Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu) — hatályos jogszabályok, módosítások egységes szerkezetben
- Egy ügyvéd féléves keretszerződéssel — olcsóbb, mint az eseti tűzoltás
Ördög Ügyvédje: „De hát ez engem nem érint”
A kézenfekvő ellenvetés: a legtöbb KKV nem áll szerződésben egyetemmel, és külföldi forrást sem kezel. Akkor miért foglalkozzon a T/51-gyel?
Gondoljuk tovább. A módosítás érdemi újdonsága nem a három konkrét pont. Hanem a visszaható hatály mint elfogadott eszköz. Ha egy új szabály visszamenőleg felülír egy nyolc éve fennálló jogi állapotot, akkor a visszaható szabályozás már nem tabu.
Innen a kérdés: mi a következő terület, ahol visszafelé nyúl a jogalkotó? Egy adókedvezmény, amit három éve igénybe vett? Egy támogatási konstrukció elszámolási szabálya? Egy engedély, amit a régi feltételek szerint kapott meg?
A precedens nem áll meg a politikánál. Aki azt mondja, „ez engem nem érint”, az a tartalmat nézi, nem a mintát. A minta pedig az, hogy a múltban meghozott üzleti döntései jogi alapja utólag is mozoghat.
Ez nem ok a pánikra. Ok a felkészülésre.
A következő lépése
Ne tegye félre ezt a cikket azzal, hogy „majd ha aktuális lesz”. A jogi változás természete, hogy akkor válik aktuálissá, amikor már késő reagálni.
Holnap reggel nyisson egy táblázatot, és listázza a hosszú távú szerződéseit. Egy óra munka. Ez a különbség aközött, hogy tervez, vagy hogy Önt tervezik.
