A kormány megszüntetné a NIS2- és ESG-hatóságot — a sajtó a trafikokról ír

Egy kormányhatározat, egy határidő, két nyilvántartás, amiről senki nem beszél

Szerző: Boros Réka · Rovat: Jog & Compliance · Dátum: 2026. szeptember 2.

Augusztus 31-én este megjelent a Magyar Közlöny 121. száma. Benne az 1277/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat: a kormány átvilágítja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH), és jelentést kér arról, hogyan lehet megszüntetni. A híradások másnap a szerencsejátékról, a trafikokról és a bányászatról szóltak. Egyik sem írta le, hogy ugyanez a hatóság vezeti a magyar NIS2-nyilvántartást és az ESG-tanácsadók névjegyzékét. A cégvezető, aki júniusban auditot fizetett, ebből a hírből nem tudja meg, hogy őt is érinti.

Mi van a határozatban — és mi nincs

A szöveg két pont. Az elsőben a kormány egyetért azzal, hogy át kell világítani az SZTFH működését és felül kell vizsgálni a kapcsolódó törvényi szabályozást. A cél kimondva: a hatóság megszüntetése és feladatainak kormány által irányított szervekhez telepítése „milyen szabályozási megoldásokkal hajtható végre”. A másodikban felhívja az igazságügyi minisztert, hogy erről készítsen jelentést. Felelős: igazságügyi miniszter. Határidő: 2026. szeptember 30.

Ami nincs benne: a hatóság megszüntetése. Egy kormányhatározat erre nem képes. Az SZTFH önálló szabályozó szerv, az Országgyűlés hozta létre, és csak neki tartozik beszámolással. Az Alaptörvény 23. cikke szerint önálló szabályozó szervet sarkalatos törvény hoz létre — a megszüntetéséhez ugyanilyen, kétharmados törvény kell. A kormánynak megvan a kétharmada; az eljárás ettől még parlamenti, nem kormányzati. A szeptember 30-i jelentés tehát nem döntés, hanem menetrend-javaslat.

A határozat arról sem szól, hová kerülnének az egyes feladatok. A sajtó a Portfolio és az Economx alapján öt területet sorol: szerencsejáték, dohány-kiskereskedelem, bányászat, koncessziók, végrehajtók és felszámolók felügyelete. A hatóság saját honlapja kilenc tevékenységet listáz, a földtan a bányászat mellett külön tétel. A sajtóból hiányzó három: kiberbiztonság, ESG, befektetési arany.

Két nyilvántartás, amelyet a KKV-k ismernek

Az SZTFH 2021. október 1. óta működik. A kiberbiztonsági feladatot nem az alapításkor kapta, hanem 2023-ban, amikor Magyarország a NIS2-irányelvet (2022/2555 EU) átültette. Az első átültető törvényt (2023. évi XXIII., Kibertan.tv.) 2025. január 1-jével a 2024. évi LXIX. törvény (Kibertv.) váltotta, és ebben az SZTFH a felügyeleti hatóság a legtöbb érintett ágazatban.

Mit csinál ebben a szerepben? Nyilvántartásba veszi az érintett szervezeteket. Vezeti az auditorok, a megfelelőségértékelő szervezetek és a sérülékenységvizsgálatra jogosultak névjegyzékét. Beszedi a felügyeleti díjat. Bírságol. Az első kötelező audit határideje — fél év haladék után — 2026. június 30. volt. A hatóság július 10-i tájékoztatása szerint 2520 bejelentkezett kötelezettet tartott nyilván; augusztus végéig 2194 auditjelentés érkezett be.

Az ESG-oldalon a 2023. évi CVIII. törvény (ESG tv.) tette a hatóságot az ESG-tanácsadók, -tanúsítók, -minősítők és -szoftverek nyilvántartójává. Aki ma Magyarországon jogszerűen ESG-tanácsadóként szolgáltat a törvény hatálya alá eső cégeknek, az SZTFH listáján szerepel.

A hatóság augusztus 26-i és szeptember 1-jei közleménye szerint az auditált szereplők közel 90 százaléka megfelelt, 10 százalék „elhanyagolható kockázattal”. A szám a hatóságé, független forrásból nem ellenőrizhető. Az viszont ellenőrizhető, hogy a megszüntetésről szóló beszámolók egyike sem idézte.

Kinek az érdeke, hogy így szóljon a hír

A hír kerete nem véletlen. A szerencsejáték és a trafikkoncesszió politikai téma, ott van a közönség. A NIS2-nyilvántartás nem az. A kormány számára a határozat egy, az Orbán-kormány alatt létrehozott önálló szerv felszámolásáról szól. Az SZTFH számára a védekezés egyetlen ütőkártyája az, hogy az uniós jog egyes feladatoknál kormánytól független szervet követel. A közlemény ezt mondja is, csak nem nevezi meg, mely feladatoknál. És van egy tény, amely a kormány kezére játszik: a kiberaudit-piac átalakításához nem kellett a hatóságot megszüntetni. Június 8-án az SZTFH elnöke saját rendelettel törölte el azokat az auditori feltételeket, amelyek az előző kormány alatt néhány céget hoztak kivételes helyzetbe. A szabályt tehát az új kormány már megváltoztatta — a hatósággal, nem a hatóság ellen.

A NIS2-irányelv 8. cikke „illetékes hatóság” kijelölését írja elő, függetlenséget nem. Az ESG tv. mögötti uniós irányelvek (CSRD, CSDDD) sem. A hatóság függetlenségi érve tehát a bányászati és a szerencsejáték-területen erősebb, mint a kiber- és ESG-oldalon. Ez azt is jelenti, hogy ha a kormány a hatóságot részekre bontja, a NIS2- és ESG-feladatok minisztériumi háttérintézménybe kerülése a jogilag legkevésbé vitatható lépés. Vagyis épp az, amiről a sajtó nem ír, az, ami a legkönnyebben mozdul.

Mit jelent a cégvezetőnek

Semmit — ma. A hatóság működik, a nyilvántartás él, a felügyeleti díjat be kell fizetni, az auditkötelezettség nem függ attól, ki lesz a címzett. Aki a bizonytalanságra hivatkozva halaszt, az nem a hatóság ellen játszik, hanem a saját bírságkockázatát növeli.

Három dolog viszont mozog.

A nyilvántartások jogutódlása. Ha az auditori és ESG-tanácsadói névjegyzék új szervhez kerül, kérdés, hogy a bejegyzés automatikusan átmegy-e, vagy újra kell kérni. A 2022-es példa — amikor a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat beolvadt az SZTFH-ba — jogutódlással ment. Nincs ok más forgatókönyvre, de a törvény szövegéig ez feltételezés.

A folyamatban lévő eljárások. Egy nyilvántartásba vételi kérelem, egy bírságolási eljárás vagy egy fellebbezés a szervezeti átalakulás alatt is fut. A határidők nem állnak meg. Aki a bejelentkezést elmulasztotta és most felszólítást kapott, annak ugyanúgy válaszolnia kell — a bírság felső határa 150 millió forint.

A dokumentumok. Szerződések, belső szabályzatok, incidens-eljárásrendek, amelyekben az SZTFH név szerint szerepel. Ezeket a törvénymódosítás megjelenéséig nem érdemes átírni — utána egy körben kell.

⚠️ Figyelem: A határozat nem függeszt fel semmit. A NIS2 felügyeleti díj, az éves adatszolgáltatás és az auditkötelezettség az SZTFH-nál marad addig, amíg az Országgyűlés mást nem mond. A „várjuk meg, mi lesz” ebben az esetben szabályszegés, nem óvatosság.

Ördög ügyvédje

Az elemzés egy pontján gyenge. Azt állítja, hogy a NIS2- és ESG-feladatok könnyen mozdulnak, mert az uniós jog nem kíván független szervet. Csakhogy a Kibertv. az SZTFH-t nem csak felügyeletként, hanem szabályozóként is használja. Saját rendeletben írja elő az audit rendjét és legmagasabb díját (1/2025. SZTFH rendelet), és az auditorok követelményeit is (7/2024. SZTFH rendelet). Ha ez a rendeletalkotási jog egy minisztériumhoz kerül, a szabály is módosul, nem csak a címzett. Egy minisztériumi rendelet gyorsabban változik, mint egy önálló szabályozó szervé. A cégvezető szempontjából ez nem semleges: a követelményrendszer lehet, hogy mozdul a hatósággal együtt.

A másik gyenge pont a 90 százalék. A nevező nem a kötelezettek köre, hanem a beérkezett 2194 auditjelentés. A nyilvántartott 2520 kötelezettre vetítve a megfeleltek aránya 78 százalék körül van. És a hatóság saját július 10-i közlése szerint „jelentős számú szervezet a bejelentkezési kötelezettségének sem tett eleget” — ők egyik számban sincsenek benne. A 90 százalék tehát nem a magyar NIS2-megfelelés mutatója, hanem az auditon átmentek aránya az auditra elmentek között. Ettől az SZTFH kiberoldala még működött; de a szám, amivel védekezik, kisebb, mint amekkorának látszik.

A következtetést az döntené meg, ha a szeptember 30-i jelentés a kiberbiztonsági feladatokat az SZTFH-nál hagyná, és csak a koncessziós és szerencsejáték-ágat vinné el. Ez lehetséges. A határozat szövege ezt nem zárja ki.

Amit szeptember 30-ig érdemes megtenni

Nem sok. Egy cégvezetőnek két konkrét dolga van: megnézi, szerepel-e a cége vagy tanácsadója az SZTFH bármelyik nyilvántartásában, és elteszi a bejegyzésről szóló határozatot. Ha jön a jogutódlás, ez a papír bizonyít. A többi a parlament dolga.

A határozat egy hatóság sorsáról szól. A sajtó azt olvasta ki belőle, ami politikailag olvasható. A cégvezetőnek nem a trafikok a kérdés, hanem az, hogy ki küldi a következő felügyeleti díjról szóló határozatot. Azt szeptember 30-án még nem fogja megtudni.