A magyar ügyvédi karban terjed egy kényelmes magyarázat: a mesterséges intelligenciára „még nincs szabályozás”, ezért mindenki a saját belátása szerint kísérletezik. A magyarázat magabiztos. A hatályos jog mást mond.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 9. § (1) bekezdése szerint ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. A (2) bekezdés a titoktartást kiterjeszti az iratra és más adathordozóra is. Nem a „különösen érzékeny” adatokra. Mindenre. A törvényi indokolás szerint az ügyvédi titok a létrejöttétől kezdve a Ptk. alapján abszolút szerkezetű jogvédelemben részesül.

Ha tehát egy ügyvéd ügyféllevelet, szerződéstervezetet vagy periratot másol egy nyilvános AI-chatbotba, nem a szürke zónában van. Ügyvédi titkot ad át egy külső adatkezelőnek — jellemzően egy Európán kívüli szolgáltatónak, amelynek a felhasználási feltételeit el sem olvasta.

Ha Ön a megbízó, holnap reggel ugyanez a kérdés várja. Nem az AI Act-re kell várni. Arra kell választ kapnia: mely iratot tehet az iroda egyáltalán külső eszközbe.

Két szabály, amely már most eldönti a kérdést

Az AI-használat két hatályos szabálynak ütközhet. Egyikhez sem kell új jogszabály. Az EU AI Act itt másodlagos: a magyar ügyvédi jog már most kijelöli a keretet.

Az első a titoktartás. A kötelezettség az üggyel kapcsolatos minden adatra kiterjed. Ha a megbízót csak tájékoztatják („AI-t használunk”), a kötelezettség ettől nem szűnik meg. Az Üttv. 12. § (1) szerint a titokkal az ügyfél vagy jogutódja rendelkezik — a felmentést az ügyfél adja, nem az iroda. A felmentésnek kötött formája van. Egy általános ÁSZF-klauzula nem felmentés.

Van törvényes út is. Az Üttv. 10. § (4) bekezdés c) pontja szerint az ügyvéd nem köteles titkot tartani azokkal a közreműködőkkel és igénybe vett személyekkel szemben, akiknek igénybevételét az ügyfél jóváhagyta. A tájékoztatás nem jóváhagyás. Más, ha az ügyfél egy megnevezett eszközre, szerződéses garanciákkal járul hozzá.

A második a személyes felelősség. Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 3.1.2. pontja — az ügyvédek számára kötelező belső szabály — ehhez hozzáteszi: az ügyvéd személyesen felelősséget vállal a megbízás teljesítéséért. Ha az ügyvéd ellenőrzés nélkül adja tovább az AI szövegét, nem az a kérdés, hogy elég lelkiismeretes volt-e. Az a kérdés, hogy a nevével vállalt felelősséget viselte-e.

A magyarázat tehát fordítva áll. Nem arra várunk, hogy majd lesz szabály. Van szabály — a gyakorlat egy része már most kívül esik rajta.

Az első fórum nem a bíróság

Az amerikai hírekből ismerős kép — bíró megbüntet egy ügyvédet, mert kitalált precedenseket idézett — Magyarországon félrevezet. A magyar rendszerben az első fórum nem a bíróság, hanem a területi ügyvédi kamara fegyelmi szerve. Az Üttv. 107. § szerint fegyelmi vétség a jogszabályban vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelesség szándékos vagy gondatlan megszegése.

Ennek van gyakorlati következménye. A fegyelmi felelősséghez nem kell kár. Nem kell per. Nem kell, hogy az AI-hiba egy tárgyaláson kiderüljön. Elég egy panasz — elégedetlen ügyféltől vagy az ellenérdekű fél jogi képviselőjétől —, és a kamara vizsgálja, hogy az ügyvéd megsértette-e a hivatás szabályait. A titoksértéshez pedig még hiba sem kell: az adat átadása önmagában titoksértés lehet, akkor is, ha az AI kifogástalanul dolgozott.

Aki tehát arra vár, hogy „majd az első bírósági ítélet kijelöli az irányt”, rossz irányba néz. Az első fegyelmi határozatok hamarabb jöhetnek, csendben — és az ügyvédi karnak ezek lesznek a mértékadóbbak.

A magyar díjazás máshol torzít

Az amerikai vitában a fő feszültség az óradíj: ha az AI órákat spórol, ki fizeti meg a különbséget? A magyar KKV-piacon ez a keret féloldalas, mert a megbízások jelentős része fix díjas vagy ügyleti díjas.

Fix díj mellett a megtakarított idő az ügyvédé. Ez elsőre egészséges ösztönző: az ügyvédnek érdeke gyorsítani. A torzítás máshol jelentkezik. Ha a díj fix, minden ellenőrzésre fordított óra közvetlen költség — a felületes ellenőrzés pedig közvetlen nyereség. A nyomás tehát nem az árazásban, hanem az ellenőrzés mélységében csapódik le. Az ügyfél ebből semmit nem lát: ugyanazt a fix díjat fizeti, ugyanazt a dokumentumot kapja. Azt nem tudja, hogy a dokumentum mögött két óra ügyvédi ellenőrzés áll, vagy tíz perc átfutás.

⚠

Figyelem

Ez nem az AI találmánya — a fix díj mindig is jutalmazta a gyorsaságot. Az AI annyit változtat, hogy a „gyors, de ellenőrizetlen” út most először ad ki szakmainak látszó, teljes iratot.

A hurok, amelyet a szabály előír

A nemzetközi szakirodalom „human-in-the-loop”-nak nevezi azt az elvet, hogy a gépi szöveg és a joghatás közé embernek kell állnia. A magyar ügyvédi jogban erre nem kell új kifejezés: a személyes felelősségvállalás pontosan ezt írja elő. Az ügyvéd nem az AI közvetítője. Ő a munka szerzője — az eszköz szövege nyersanyag, nem kész irat. (Ugyanez a hurok a utalás-policy és az ügyvéd, aki kódol cikkben is: az adat kimehet a házból, mielőtt valaki felelősséget vállalna érte.)

A gyakorlatban a hurok négy ellenőrzési pont:

  1. Bemenet: kerülhet-e az adott irat egyáltalán az eszközbe? Ha ügyvédi titkot tartalmaz, és az eszköz külső szerveren dolgozik, a válasz alapesetben nem — anonimizálás, zárt szerződéses környezet vagy az ügyfél 10. § (4) c) szerinti, megnevezett eszközre adott jóváhagyása nélkül.
  2. Forrás: minden hivatkozott jogszabályhelyet és határozatot az ügyvéd maga keres vissza hiteles forrásból (Nemzeti Jogszabálytár, Bírósági Határozatok Gyűjteménye). Az AI állítása nem forrás.
  3. Tartalom: a szöveget az ügyvéd úgy olvassa, mintha egy ügyvédjelölt írta volna — akiért fegyelmi felelősséggel tartozik.
  4. Dokumentálás: az iroda rögzíti, mely munkafázisban, milyen eszközzel, milyen ellenőrzés mellett dolgozott. Panasz esetén ez a védekezés alapja.

Aki ezt a négy pontot betartja, annak az AI-használata belefér a hatályos szabályokba. Aki nem, az nem a szabályozás hiányát használja ki — szabályt szeg, csak még nem szólt rá senki.

Ördög Ügyvédje

A fenti érvelés egy ponton támadható. Ha a személyes felelősséget szigorúan vesszük, minden delegálásra vonatkozik — ügyvédjelöltre, alkalmazott ügyvédre, fordítóirodára is. Az ügyvédi munka mindig is tartalmazott mások által előkészített részeket, amelyeket az ügyvéd a nevével hitelesít. Ha az ügyvédjelölt munkájának átnézése megfelel a szabálynak, miért ne felelne meg az AI-szöveg ugyanolyan mélységű átnézése?

A különbség nem elvi. Ténybeli. Az ügyvédjelölt titoktartásra kötelezett, kamarai nyilvántartott személy. Az AI-szolgáltató nem az — még akkor sem, ha az ügyfél a 10. § (4) c) pontja szerint jóváhagyta az igénybevételét. A törvény a jóváhagyott közreműködőre is kiterjeszti a titoktartást (11. §), de a kamara fegyelmi keze odáig nem ér. A delegálás analógiája a tartalmi ellenőrzésnél megáll. A titokátadásnál nem. A tartalmi oldal valóban a régi szabály új terepen. A bemeneti oldal az, ahol az analógia elszakad — és ahol a legtöbb iroda ma sebezhető.

Ami eldőlt, mielőtt kimondták volna

Az AI-eszközök használata a magyar ügyvédi gyakorlatban nem tiltott, és nem is lesz az. A titoktartás és a személyes felelősség hatályos szabályai azonban már ma kijelölik a keretet, amelyben az AI-használat megengedett. Aki erre a keretre belső irányítási rendet, dokumentált ellenőrzést és bemeneti szűrést épít, versenyelőnyt szerez: az első fegyelmi hullám után ő marad állva.

A szabály tehát nem homályos. Csak kényelmetlenül éles.

Ha Ön a megbízó, holnap tegyen fel egy kérdést az irodának. Mely irat mehet külső AI-eszközbe, és hol van erről írás?

Források: Üttv. 1. §, 9–12. §, 107. § · 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 3.1.2. · törvényi indokolás a 9. §-hoz.

Ez a cikk tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Az ügyvédi titok és a fegyelmi felelősség eseti. A saját irodára vagy megbízásra való alkalmazáshoz kérjen tanácsot a kamarától vagy jogi szakértőtől. A Niviloop EU compliance-tanácsadó, nem ügyvédi iroda.

AI-közreműködés: AI-asszisztált szöveg — emberi szerkesztés, lektorálás és forrás-ellenőrzés. Loop Magazin, 2026.