Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértő a Gondolj bele! csatornán 2026. október 15-én megjelent beszélgetésben négy támadói csoportot különített el: a kiberhadviselést, a kiberkémkedést, a hacktivizmust és a kiberbűnözést. Szerinte a szándékos támadások döntő többsége az utolsó körbe tartozik, mert a támadók egyszerűen pénzt akarnak. A háborúról is beszélt: a katonai gondolkodás három teret különít el, a fizikait, a logikait és a kognitívat, és ezek közül a hétköznapi ember a kognitívat, a közösségi médiás meggyőzési kísérleteket érzi a legjobban. Mindkét állítás ellenőrizhető, ha a vélemény helyett a nyilvános jelentéseket nézzük.
Mit mutatnak a számok, és mit nem
A Verizon 2026-os Data Breach Investigations Reportja (DBIR) több mint 22 000 megerősített adatincidenst elemzett. A jelentés 24. oldalán a 25. ábra azt mutatja, hogy a 18 175 ismert motívumú adatincidens 88 százalékában pénzszerzés, 13 százalékában kémkedés volt a cél. Egy esetnek több motívuma is lehet, ezért az arányok összege 100 fölött van. A számok a Verizon saját adatgyűjtéséből származnak, független megerősítésük nincs.
A szám értelmezéséhez három megszorítás tartozik. Globális adat, magyar arányszám nincs benne. Adatincidensekre vonatkozik, vagyis olyan esetekre, ahol az adatok kikerülése megerősített, nem minden támadási kísérletre. Végül a jelentés a 114. oldalon maga figyelmeztet: csak azokat az eseteket látja, amelyeket valaki észlelt és jelentett.
A regionális bontás árnyalja a képet. Az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát együtt kezelő EMEA-régióban a 100. oldal szerint 76 százalék volt a pénzszerzés és 27 százalék a kémkedés aránya. Ebben a régióban tehát a kémkedés súlya nagyobb a globális átlagnál, a pénzszerzés mégis messze az első.
A kisebb cégekre vonatkozó adat a legegyértelműbb. A DBIR az 1000 főnél kisebb szervezeteket sorolja ide, és a 97. oldal szerint ezeknél az adatincidensek motívuma 100 százalékban pénzszerzés volt. A 98. oldal szerint azoknál a zsarolóvírusos eseteknél, ahol a szervezet mérete ismert, az áldozatok nagyjából 96 százaléka ilyen kisebb szervezet volt. A jelentés szerint ezek a támadások többnyire opportunisták: a támadók széles hálót vetnek ki, és az áldozatot sokszor nem az iparága vagy a bevétele teszi célponttá. Az áldozatok 38 százalékánál kiszivárgott belépési adat, 29 százalékánál egy nem frissített, internetre néző eszköz sérülékenysége vezetett a támadáshoz. A zsarolóvírus a 11. oldal szerint az adatincidensek 48 százalékában volt jelen.
Az európai kép: sok zaj, a kár máshol
Az uniós kiberbiztonsági ügynökség, az ENISA 2026. szeptember 22-én kiadott fenyegetettségi jelentése 8257 incidenst elemzett 2025. január 1. és 2025. december 31. között. A 13. oldal szerint az esetek 57,3 százaléka ideológiai indíttatású volt, 29,2 százaléka pénzszerzési célú, 6,3 százaléka kémkedés. Típus szerint a túlterheléses (DDoS) támadás áll az élen 51,3 százalékkal, és a jelentés a 12. oldalon ezeket alacsony hatásúnak nevezi. A 83. oldal szerint az ideológiai indíttatású aktivitás 89,5 százaléka DDoS volt, általában alacsony és rövid ideig tartó hatással. A pénzszerzési célú támadások a 13. oldal szerint rövid távon mégis a legsúlyosabb fenyegetést jelentik az uniós szervezetekre. Ezek között a 38. oldal szerint a zsarolóvírus 47,3, az adatincidens 36 százalékot tett ki. A megtévesztési technikák 77,8 százaléka adathalászat volt. Ahol a jogosulatlan hozzáférés módja azonosítható volt, 60,4 százalékban sérülékenység kihasználása állt mögötte (11. oldal). Az ENISA-számok is az ügynökség saját adatgyűjtéséből származnak, független megerősítésük nincs.
A gyakoriság és a kár tehát elválik egymástól. Egy túlterheléses támadás jellemzően egy weboldalt tesz átmenetileg elérhetetlenné. A zsarolóvírus ritkább, de a cég működését állíthatja le. Az ENISA a 14. oldalon arra is figyelmeztet, hogy a fenyegetési kategóriák határa tovább mosódik. Oroszbarát csoportok túlterheléses hullámai információs műveletekhez kapcsolódnak, és államokhoz köthető csoportok zsarolóvírust is bevetnek.
A Europol 2025-ös internetes bűnözési jelentése (IOCTA) az üzleti modellt írja le. A lopott adat önálló árucikk, a kezdeti hozzáférést értékesítő brókerek feltört rendszerekhez és fiókokhoz adnak el belépést, a megtévesztés különösen elterjedt technika, és a nagy nyelvi modellek a jelentés szerint hatékonyabbá teszik az áldozatra szabott csalóüzeneteket. Egy hozzáférés-bróker ukrán energiacégek elleni tömeges kampányáról a CyberXero-ügyről szóló cikkünk ír.
A háború három tere, cégszemmel
A háború kiberfizikai oldaláról Krasznay Csaba saját tanulmánya szól, amely a Land Forces Academy Review folyóiratban jelent meg online 2026. szeptember 16-án. A tanulmány a fizikai és logikai tér fogalmát nem használja, az informatikai (IT) és az ipari vezérlési (OT) réteget vizsgálja. Témája az orosz kiberműveletek hatása az ukrán kritikus infrastruktúrára. Következtetése szerint a háború előtt sokan stratégiai szintű, nagy kiterjedésű kibertámadásokra számítottak, a tényleges hatás viszont jóval kisebb lett. Az incidensek túlnyomó többsége a hagyományos informatikai rétegben maradt, az ipari vezérlőrendszerekben közvetlen fizikai hatást okozó művelet kivételes volt. A tanulmány szerint az ilyen támadások leginkább a háború előtti hibrid időszakban és a háború elején jelentenek stratégiai kockázatot. A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy csak a nyilvánosan dokumentált esetekkel tud számolni.
A tanulmány a kritikus infrastruktúra tanulságát a 373. oldalon így foglalja össze: az ellenálló képesség nagyrészt az informatikai környezet védelmén és az irodai és az ipari hálózat szétválasztásán múlik. A háborúban használt adattörlő kártevők működése a tanulmány szerint alig különbözik a zsarolóvírusétól, csak a céljuk nem a pénz, hanem a rendszer használhatatlanná tétele. Egy cég számára ebből az következik, hogy az informatikai környezet védelme és a kipróbált mentés a háborús és a bűnözői támadás ellen egyaránt számít. Az európai energiarendszerek internetről látható vezérléseiről a 8547 rendszerről szóló cikkünk ír.
A kognitív térről az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) 2025 márciusában kiadott, a külföldi információmanipulációval foglalkozó harmadik jelentése ad képet. A jelentés előszava szerint az információmanipuláció a katonai műveletek szerves része, erre az Ukrajna elleni orosz háború a példa. A szolgálat 2023. november 4. és 2024. november 4. között 505 esetet elemzett, amelyekben 38 000 csatorna vett részt 25 platformon. A fő célpont Ukrajna volt, 257 esettel. Ezek a szolgálat saját elemzésének számai. A jelentés a magyar KKV-kat külön nem vizsgálja, a manipuláció eszközei, a hamis hang és videó viszont a csalók kezében is ott vannak. Egy deepfake-hívás utáni csalásról a CFO hangjáról szóló cikkünk szól.
Hazai példa: a hamis ügyészségi levél
A pénzért dolgozó támadó Magyarországon is a hivatal tekintélyét használja. Az NBSZ Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet 2026. március 30-án és szeptember 3-án is riasztást adott ki olyan levelekről, amelyek Magyarország Ügyészségének nevével élnek vissza, és a hivatkozásuk zsarolóvírust telepíthet. Az ügyészség 2026. szeptember 4-én maga is figyelmeztetett, hogy e-mailben nem küld linket hivatalos iratokhoz. A felismerés ismertetőjegyeit és a teendőket a hamis ügyészségi levélről szóló cikkünk foglalja össze. A kampány méretéről hivatalos adatot nem találtunk.
Mire szabja a védekezést egy cég
Ha a valószínű támadó a pénzt keresi, a védekezést is az ő módszereihez érdemes igazítani. A fenti jelentésekből négy terület adódik.
- Belépési adatok. A DBIR szerint a kisebb cégeket ért zsarolóvírusos támadások egyik leggyakoribb kezdete a kiszivárgott jelszó. A kétlépcsős azonosítás és a jelszó azonnali cseréje egy szivárgás után ezt a kaput szűkíti.
- Internetre néző eszközök. A VPN-kapu, a tűzfal és a távoli elérés sérülékenysége a másik gyakori belépési pont. Ezeknél a gyártói javítást érdemes elsőként telepíteni.
- Megtévesztés. Az ENISA szerint a megtévesztési technikák közül az adathalászat a leggyakoribb. A hamis hivatali megkeresés és a hamis hang ellen egy előre rögzített visszahívási szabály segít: a kérést ismert, független csatornán kell ellenőrizni.
- Helyreállítás. A zsarolóvírus elleni végső védelem az elérhetetlen helyen tárolt, kipróbált mentés. A vezetői döntésekhez a ransomware három kérdéséről szóló cikkünk, a fizetés kockázatáról a váltságdíjról szóló cikkünk, az adatlopásos zsarolásról az exfiltrációs zsarolásról szóló cikkünk ad támpontot.
A háborús hírek nem lényegtelenek. Az ipari vezérlést, energiát vagy kritikus szolgáltatást üzemeltető cégnél az állami szereplő valós kockázat. A legtöbb magyar cég számára viszont a reális ellenfél nem egy katonai egység, hanem egy pénzt követelő bűnözői csoport, amely tömegesen keresi a gyenge pontot. Ez a jó hír is, mert ellene ismert eszközök védenek.
Gyakori kérdések
Kik támadják leggyakrabban a kisebb cégeket?
A Verizon 2026-os DBIR-jelentése szerint pénzt kereső bűnözők. Az 1000 főnél kisebb szervezeteknél az adatincidensek motívuma 100 százalékban pénzszerzés volt, és a zsarolóvírusos esetek áldozatainak nagyjából 96 százaléka ilyen kisebb szervezet. A jelentés szerint ezek a támadások többnyire opportunisták, a támadók széles hálót vetnek ki. Az adat globális, magyar bontás nincs benne.
Hogyan jut be leggyakrabban a zsarolóvírus egy kisebb cégbe?
A DBIR 2026 szerint az áldozatok 38 százalékánál kiszivárgott belépési adat, 29 százalékánál egy nem frissített, internetre néző eszköz, például VPN-kapu vagy tűzfal sérülékenysége vezetett a támadáshoz. Ezért a kétlépcsős azonosítás, a jelszócsere egy szivárgás után és a gyártói javítások gyors telepítése a két leggyakoribb kaput szűkíti.
Kell egy magyar cégnek a kiberháborútól tartania?
Az ipari vezérlést, energiát vagy kritikus szolgáltatást üzemeltető cégnél az állami szereplő valós kockázat. A legtöbb cégnél a reális ellenfél egy pénzt követelő bűnözői csoport. Az ENISA 2026-os jelentése szerint az ideológiai indíttatású aktivitás 89,5 százaléka túlterheléses (DDoS) támadás volt, általában alacsony és rövid ideig tartó hatással.
Valódi lehet az ügyészség nevében érkező, linket tartalmazó e-mail?
Az ügyészség 2026. szeptember 4-i figyelmeztetése szerint e-mailben nem küld linket hivatalos iratokhoz. Az NBSZ NKI 2026. március 30-án és szeptember 3-án is riasztást adott ki olyan levelekről, amelyek az ügyészség nevével élnek vissza, és a hivatkozásuk zsarolóvírust telepíthet.
Nyitott kérdések
- Magyar cégekre vonatkozó, motívum szerinti nyilvános bontást nem találtunk. A cikk arányszámai globálisak, illetve európaiak.
- Az ügyészségi kampány méretéről (kiküldött levelek, címzettek, fertőzések, váltságdíj) sem az NKI, sem a rendőrség, sem az ügyészség nem közölt adatot. A szakmai rendezvényen elhangzott számokat ezért nem közöljük.
- Az ENISA 2026-os jelentése más kategóriákat és naptári évet használ, mint a 2025-ös, ezért a két kiadás számai közvetlenül nem vethetők össze. A pénzszerzési célú esetek arányát a jelentés a 7. oldalon 29,3, a 13. oldalon 29,2 százaléknak adja meg, a cikk a 13. oldali bontást használja.
- A tanulmány szerzője azonos a videóban megszólaló szakértővel. A következtetései egyetlen, nyilvános esetekre épülő kutatás eredményei.
Ez a cikk általános tájékoztatás, nem minősül jogi vagy szakmai tanácsadásnak.
AI-közreműködés: AI-asszisztált. A cikk megírásában mesterséges intelligencia közreműködött. A tartalomért a Loop szerkesztősége felel. (2026)
