A police.hu 2026. október 22-i közlése több ponton egyezik az ügyészség Szeged.hu által közölt tájékoztatásával. Hivatalos forrás mégsem mondta ki, hogy ugyanarról az ügyről szólnak. A Loop a két közlést külön kezeli.
Ez nem szoftverhiba volt. Emberi megtévesztés volt (social engineering). A gyanú szerint a megtévesztők a hatóság nevét és a kibertámadás félelmét használták. Egy KKV-nál ugyanez a minta működik. A célpont a netbankos gép és a döntéshozó, aki egyedül utalhat.
Mi történt a rendőrség szerint?
A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság 2026. október 22-én tette közzé a módszert. A police.hu szerint a sértett 74 éves cégvezető volt. A cég nagyobb részben állami tulajdonban állt. A hívók a közlés szerint rendőrségi és államkincstári nyomozónak adták ki magukat.
Azt állították: a cég számláját Németországból kibertámadás érte. Szerintük egy hazai banki alkalmazott is segített. A „vírusmentesítés” ürügyén a police.hu szerint átvették a gépet. A vezető telefonjára távoli irányító alkalmazást telepítettek.
A látszatot papírral is erősítették. Rendőrségi fejléces, papíralapú levelet küldtek a cég postafiókjába. Telefonon folyamatosan tartották a kapcsolatot. Nemzetközi nyomozás látszatát keltették.
Aztán jött a pénz. Átutalást kértek. Készpénz felvételét is. Az indok: „csalipénz” a bűnözők elfogásához. A sértett felvett készpénzt. Egy előre megbeszélt szegedi helyszínen átadta.
Néhány nap múlva a magánszámla is „érintett” lett. Újabb milliókat utaltattak a cég számlájára. A police.hu szerint ekkorra teljesen átvették a cég számla feletti irányítást. Otthon tartott valutás megtakarítást is be akartak fizettetni.
A bankban bukott meg a történet. A főpénztáros figyelmeztette a vezetőt. A cég számlája teljesen üres volt. Feljelentés következett. A megyei rendőrség kiberbűnügyi nyomozói a Közterületi Támogató Alosztállyal együtt fogták el a gyanúsítottakat. Jelentős kárt okozó csalás megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki őket.
A módszer lánca rövid. Először a szerep: nyomozó. Aztán a félelem: kibertámadás. Majd a hozzáférés: távoli irányítás. Végül a pénz: utalás és készpénz. Az ATV a police.hu alapján ugyanezt a sort írja le.
Mit közölt az ügyészség?
A Szegedi Járási Ügyészség a Szeged.hu által közölt ügyészségi közlemény szerint 2026. október 26-án a két férfi letartóztatását indítványozta. A sértett a közlés szerint szentesi cégvezető. Az ügyészség szerint a megalapozott gyanú az, hogy a két férfi nyomozónak adta ki magát. A gyanú: különösen nagy kárt okozó csalás. A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája egy hónapra elrendelte a letartóztatást. Indok: szökés, eljárás meghiúsításának és bűnismétlés veszélye.
2026. november 5-ig nem találtunk nyilvános hírt vádemelésről. Újabb, azonos módszerű helyi esetet sem. A police.hu 2026. október 22-i közléséhez kötött új figyelmeztetést sem találtunk. Általános figyelmeztetés van: a hatóság telefonon nem kér pénzt vagy banki adatot.
A két összeg forrás szerint
A két szám nem cserélhető fel.
A police.hu 2026. október 22-én a kérésről írt. Idézet: a csalók „több mint 100.000.000,- Ft átutalását, illetve kézpénzben való átadását kérték”.
Az ügyészség a Szeged.hu által közölt tájékoztatás szerint 2026. október 26-án az átadásról írt. Idézet: a megalapozott gyanú szerint a sértettől „közel 80 millió forintot” csaltak ki. Másik fordulatuk: „adjon át nekik közel 80 millió forintot”.
A rendőrség a kért összegről, az ügyészség a gyanú szerint kicsalt összegről ír. A Loop mindkét számot a saját forrásához köti.
Öt belső szabály a pénzügyes kollégáknak
A szabályok a tényállásból következnek. Nem találunk ki új hatósági előírást. Írja be őket a pénzügyes eljárásrendbe. Egy mondat a falra nem elég. A police.hu 2026. március 13-án már közölte: a hatóság telefonon nem kér pénzt, átutalást vagy banki adatokat.
Idegen kérésére ne adjon távoli elérést. Ha „vírusmentesítéshez” kérik a gépet vagy a telefont, szakítsa meg a hívást. A police.hu szerint ismeretlen programot ne telepítsen. Valódi nyomozó nem kér távoli elérést.
A hatóság nem kér „csalipénzt”. Készpénz átadása egy megbeszélt helyszínen nem nyomozási lépés. Utalás „titkos nyomozás” miatt sem az.
Hivatalos számon hívjon vissza. Tegye le. Hívja a 112-t, vagy a bank ismert ügyfélszolgálatát. Ne a hívó által diktált számot.
Nagy összeghez két jóváhagyó kell. Egy vezető egyedül ne indítson utalást telefonos utasításra. A második személy a hívótól függetlenül ellenőrizzen.
A fejléces papírlevél sem bizonyíték. A police.hu szerint a csalók a cég postafiókjába is küldtek ilyen levelet. A tartalmat a banknál és a kapitányságon külön ellenőriztesse.
A következő munkanap reggelére elég három kérdés. Ki utalhat egyedül? Melyik gépen van netbank? Mi a visszahívási szám a bankhoz és a 112-höz? Ha ezek nincsenek leírva, a következő hívás ugyanitt indul.
Ördög ügyvédje: a bank megvédte, a belső rend nem
A főpénztáros észrevette az üres számlát. Ez megállította a további befizetést. A kérdés más: miért mehetett el addig a folyamat egyedül?
Felvethető, hogy a bank felel, hiszen a számla kiürült. Vigyük végig. A bank akkor lépett, amikor a vezető készpénzt akart befizetni. Addig a police.hu szerint a vezető közreműködésével utaltattak. A banki gát az utolsó volt, nem az első.
Ha a távoli irányítás már a netbankos gépen van, a kétszemélyes jóváhagyás ugyanazon a gépen keveset ér. A második kattintás is a csaló kezében lehet. A szabály tehát nem csak „két ember”. Külön eszköz kell. Külön csatorna kell. Telefonos utasításra nem indulhat utalás.
A papírlevél is csapda. Fejlécet bárki nyomtathat. A titoktartási kérés pedig éppen a visszahívást akarja megakadályozni. A police.hu szerint a sürgetés és a titoktartás gyanús jel.
A hozzáférést trükkel szerezték meg a vezetőtől. Ahol egy hívás elég a netbankhoz, ott a következő áldozat is megvan.
A cikk két hatósági közlésre épül, amelyeket hivatalos forrás nem kötött össze. Ha két külön ügyről szólnak, a tanulság akkor is érvényes.
Ez a cikk általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak.
AI-közreműködés: AI-asszisztált váz, emberi szerkesztés, lektorálás és forrásellenőrzés. Loop Magazin, 2026.
